Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁNAK HÚSZ ÉVE 1746—1766. 145 tanúsítandó magatartására hasznos utasításokat tartalmaz, de felölelve a városi szervezet és városi ügyvitel minden lényeges kérdését, a város fejlődését is hathatósan előmozdítja. .'• \ , n : A földesúri rendelkezések futólagos vizsgálatánál első pillanatra az angol közigazgatási állapotok kínálkoznak összehasonlításul. A XVIII. századi angol városi és falusi községek önkormányzata ugyanis %. földesúri beavatkozások következtében elsorvad, és az önkormányzatok feladatait és hatáskörét a grófságok békebírái veszik át.

16

) Az Instructio rendelkezéseinek mélyebb vizsgálatánál azonban csakhamar kitűnik, hogy Óbuda esetében a Zichy-féle beavatkozás éppen az önkormányzat előnyére szolgált. Lényegében ugyanis két alapvető rendelkezést tartalmaz. Az egyik szerint a földesúr telj es.egészében a városra bízza a közigazgatás ellátását, kivéve a telekkönyvi ügyeket, amelyeket mint a föld ura, közvetlen intézkedése és ellenőrzése alá rendel és külön hivatalt létesít számukra (Grund Buch), urasági alkalmazásban lévő tisztviselőkkel (Grundverwalter, Bergmeister). A maga számára mindössze felügyeleti jogokat biztosít, amelyeknek gyakorlására inkább gazdasági természetű ügyeknél, tehát pl, a város számadásainak felülvizsgálásánál kerül sor. .. . A városi közigazgatásnak és önkormányzatnak ilyenfajta támogatásával a XIII. század derekán és a XIV. században kialakuló földesúri városainknál találkozunk. A földesurak ugyanis kiváltságok adományozásával lehetővé tették a jobbágyság és a nemesség között egy közbenső népréteg kialakulását és az életerős községek várossá fejlődését, i De még határozottabban ide mutat az Instructio másik alapvető rendelkezése, mely szerint a kisebb jelentőségű ügyekben elsőfokú igazságSzolgáltatási jogokat ruház át a földesúr a bíróra és a tanácsra és ezek ítélete ellen föllebbezési fórumként az uraságot, illetőleg az általa kijelölt úriszéket teszi meg. Bz már kétségtelenül a késő-középkori földesúri város sajátja. Bppen ezért a XVIII. század közepén, az Instructio alapján kialakuló Óbuda városát célszerűbb mezőváros helyett a történelmi hagyományokhoz közelebb álló földesúri városnak nevezni. \

t \ ;

; .... •• ';•.•; ••.••'. '•.. * ;.:, , ;.. /:',/. :

M

M .. i Az óbudai városigazgatásnak az a húsz éve, amelyet az Instructio kibocsátása (1746) és Óbudának koronauradalommá válása (1766) határol, egységes, egésznek tekinthető. Az ezen időben lefolyt közigazgatási cselekményeket ugyanis a földesúri szabályzat rendelkezései jellemzik. Merültek fel ugyan olyan jogesetek is, amelyekre vonatkozólag az Instructio nem tartalmaz rendelkezéseket, de a város vezetői ezeket is a szabályzat szellemében oldották meg. A város levéltárának reánk maradt iratai között nincsen nyoma annak, hogy a város az urasággal ellentétbe került volna. Maga az Instructio öt félívből áll.

17

) A gondosan összefúzptt lapokon címként ezt olvashatjuk: »Instruction über die Gemeinde zu Alt-Oien.« Teljes címe : »Instruction nach welcher sich zu richten hat Richter, Rath und Gemeinde zu Alt-Ofen.« Harmiucnyplc pontot foglal niágában, és az egyes pontok tartalma kiterjed a városi közigazgatás, a közösségi élet, valamint a város és a földesúr viszonyának minden lényeges kérdésére. 11. Tanulmányok Budapest múltjából. IX.