Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN 3 die Geschäfte und alles, was dem Lande angehet, in Pest weit geschwinder gehen, als in Wien.) Ámbár az 1825—-1827. évi országgyűlés tartama alatt Pozsonyban is tartottak lóversenyeket, a mozgalom eredeti célkitűzésétől, a lóversenyeknek Pesten leendő állandósításától nem tértek el, és amikor Pest városától sikertilt az Üllői-út külső részén e célra megfelelő területet szerezni, végérvényesen ide helyezték át a lóversenyek színhelyét. Steinbach Ferencnek 1828 július hó 21-én a kancellárhoz intézett titkos jelentése szerint szó volt ugyan a lóversenyeknek a Pesttel szomszédos Károlyi birtokok valamelyikére leendő áthelyezéséről is, végül azonban mégis Pest mellett döntöttek (Széchenyi naplói III. köt. 777. 1.), amit Steinbach Ferenc a saját érdemének tudott be (ego auctor fui, ut in civitate maneant). Ennek a tervezett áthelyezésnek azonban csupán az lehet a magyarázata, hogy a Pest város határában kijelölt versenypálya éppen nem volt a célnak megfelelő, s másikat a város határában nem lehetett találni. Pest városa viszont központi fekvésénél fogva kiválóan alkalmasnak látszott arra, hogy a lóverseny iránt érdeklődő közönséget összegyűjtse, amint ezt Széchenyi István 1828 december 22-én írt levelében (Viszota : Széchenyi István és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 31. 1.) hangsúlyozottan kiemelte (én Magyarországra nézve Pestet és Fiumét ismerem meg központok s koncentráció helyének). Az első lóversenyeket Pesten 1827 június 6, 7, 8 és 9-én tartották meg, s e versenyek sikerén felbuzdulva sikerült annyi pénzt összegyűjteni, hogy az 1828. évi versenyekre már 7 versenydíjat lehetett kitűzni. Maga Pest város tanácsa és választott polgársága versenydíj céljaira 100 aranyat gyűjtött össze, amiből Mayerhofer István bécsi ötvösmesternél egy ezüst serleget készíttettek s ezt öt egymásután következő esztendőben változatlanul megismételték, amint ez az 1830 január hó 18-i tanácsi határozatból kitűnik. (Szfőv, I/tár. Pesti levéltár, ïtelationes a. n. 3501.) A pesti lóversenytér legfőbb hibája az volt, hogy az odavezető utak rettentő rossz állapotban voltak. Ennek következtében az egyesület már 1828 január hó 29-én felhívta a városi tanács figyelmét a lóversenytérhez vezető utak siralmas állapotára s azok rendbehozásának szükségét azzal indokolta, hogy a lóversenyek nem csupán az országnak, hanem magának a városnak is hasznára vannak. Mikor 1835 január hó 27-én kelt beadványukban megfelelőbb lóversenytér kijelölését kérték a pestvárosi tanácstól, ismételten rámutattak arra, hogy a lóversenyek hasznára vannak a város polgárságának. Ezt a hasznot a beadvány azon része szemlélteti a legélénkebben, mely »a pesti díj magasabbra emelését« ajánlja. E célra tudniillik azok hozzájárulásának megszerzését javasolták, kiknek a lóversenyekből közvetlen hasznuk volt, nevezetesen a vendégfogadósoknak és a különféle mesterembereknek. Nyilvánvalóan az idegenforgalomra és az innen származó haszonra célzott itt a beadvány, ami kétségtelenül együtt járt. Ennek következtében a Széchenyi István kezdeményezésére megindult pesti lóversenyekben szemlélhetjük azt a legrégibb intézményt, amely Pest városa idegenforgalmának fellendítését célozta. (Szfőv. Iytár. Pesti levéltár, Relationes a. n. 3501.) A lóverseny tér áthelyezésére vonatkozó beadvány nem járt sikerrel, mert a választott polgárság 1835 március hó 15-i ülésében kijelentette, 2»