Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Fekete Lajos: Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán 119-141

Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán. Az egyház és állam a mohamedán világban mindenütt szorosan összeforrva szokott megjelenni és pontosan így jelent meg Budán is a török uralom alatt. Az állam itt is ugyanazon intézményekkel alapozta meg az egyházat, amelyekkel másutt s azt ekképen útjára bocsátva, ráhagyta, hogy további fejlődését és gazdagodását Ugyanolyan eszközökkel és módokon biztosítsa magának, mint máshol szokta. A külső forma és a keretek, amelyek között a mohamedán egyház Budán megjelent, ugyanazok voltak, mint más tartományi központokban vagy a török fővárosban, csak a méretek változtak; a fővárost a szultánok és az udvari nép gazdagították nagy anyagi értékekkel és egy széles birodalom tudósai táplálták szellemi kincsekkel, a vidéket viszont a maga helyi nagyságai látták el alkotásokkal, az itteniek lelki életének szükséglete és vagyoni tehetségének foka szerint, általában a nagy mohamedán központoktól való távolsággal ellentétes arányokban. Buda és Pest, a birodalom fővárosától és a mohamedán centrumoktól messze, kívülesett azon a hatósugáron, ameddig az iszlám vallási ereje népi tömegeken keresztül közvetlenül eláradt, azért itt a mohamedán vallási szervezkedés hivatalos állami intézkedésekkel indult meg, mégpedig a korábban meghódított nem-mohamedán országokban gyakorolt forma szerint, nem nagy pénzáldozatokat kívánó új építkezésekkel, haneiri csak a készen talált intézmények, meglevő épületek lefoglalásával és felhasználásával ; a mohamedán intézmények módosabb kifejlesztésére és gazdagabb felszerelésére, anyagiakban és szellemiekben egyaránt, meg kellett várni, hogy ezen a nemrég még keresztény talajon népesebb mohamedán szigetek képződjenek és azok lelki buzgóságban meg anyagiakban megerősödjenek : áldozatkészségükre a kívánt mértékben csak azután lehetett számítani. Az alapvetés tehát a nagy számban itt talált szilárdépítésű középkori keresztény templomnak mohamedán istentiszteleti célra való átalakításával kezdődött, aminek különböző templomoknál ismert egyes mozzanatait a Nagy Boldogasszony-templomra a következőkben összesíthetjük. Az átalakítás a belső berendezésen azzal indult meg, hogy a templomból eltávolították mindazokat a felszerelési tárgyakat és templomi szereket, amelyeket az első napok zavarában kegyeletes kéz meg nem mentett, ellenség nem bántott, a török hivatalos leltározás tehát helyén talált. A templom középkori felszereléséből a törökök semmit nem tartottak és nem őriztek