Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Baraczka István: A magyar nyelv ügye Pest, Buda és Óbuda közigazgatásában 49-59
A MAGYAR NYELV ÜGYE PEST, BUDA ÉS ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁBAN 55 gátat vet szépen indult fejlődésének, és a fél évszázad küzdelmeiben kiharcolt eredmények lassan veszendőbe mennek. Még a szabadságharc elbukásának évében, november 27-én rendelet érkezik a cs. kir. főispántól Buda város akkori polgármesteréhez, Walheini Jánoshoz, hogy ».. .a lakosság között divatozó nyelvkülönbözőségekre figyelve [közölje,] hány példányban lennének a felsőbb rendeletek jövőre megküldendők.« 26 ) Hivatalosan 1851-ben egyelőre arra figyelmeztetik a polgármestert, hogy a katonai hatóságokkal német nyelven érintkezzék. 27 ) Két esztendővel később azonban már a cs. kir. helytartóság két — bár más hatósághoz címzett — rendeletet közöl a budai tanáccsal; melyekben az igazságügyi, telekkönyvi és árvaügyi iratok német nyelvéről történik intézkedés. 28 ) Az 1850. évtől fokozatosan gyérülnek a magyarnyelvű iratok, és ritkulnak a tanácsülési jegyzőkönyvek magyarnyelvű bejegyzései, hogy 1854 január l-re átadják helyüket a közigazgatásokra rákényszerített német nyelvnek. 29 ) 1854—1860 között, hat esztendőn keresztül megszakad a magyar hivatalos nyelv használata. Pest, Buda és Óbuda közigazgatása zökkenő nélkül tér át a német nyelvre, hiszen alig tíz évvel ezelőtt még ügyvitelének jelentős részét német nyelven intézte. Buda főváros 1860 augusztus 21-i ülésében rendeli el a magyar nyelvnek »újbóli« használatát »a kor igényeinek hódolva« és helyezi vissza »ősi jogaiba«. Ugyanezen év október 24-én körlevelet is készít a magyar hivatalos nyelv alkalmazásának körülményeiről és minden hivatalának megküldi. 30 ) Kitűnik e körlevélből, hogy a tanács a magyar nyelv ősi jogaiba leendő visszahelyezését egyhangúlag, de olymódon határozta el, hogy »1. A magyar mint hivatalos nyelv mind a bel-, mind a külügyekben a városi úgy, mint a községtanácsnál ismét használtassék. 2. A tanács és községtanácsi ülésekben az írás és szóbeli tárgyalások mind magyar, mind német nyelven történhessenek. 3. Tekintve Buda főváros nagyobb számú német ajkú lakosait, a német beadványokra német határozat hozassék, és végre 4. A felekkeli tárgyalások lehetőleg mindig anyanyelvükön, azaz magyarul és németül vitessenek.« A körlevelet két példányban — magyarul és németül — sokszorosíttatják, és minden hivatalnak juttat a tanács mindkét példányból. A körlevél szerint a magyar nyelv használatát még 1860 november 1-én meg kell kezdeni, egyedül a jegyzőkönyvek tekintetében és »általában a kezelési ügyekben« lehet szó az időpont 1861 januárjára való elhalasztásáról. A német nyelv előnyére csak a katonai és adóhivatali ügyvitelben elnéző, de itt is csak azért, mert a könyvek németnyelvűek és ezeknek »átváltoztatása leküzdhetetlen akadályokba« ütközik. A hivatalnok urakat felszólítja, hogy kiki a magyar nyelv tanulása-* ban buzgólkodjék, — ha ugyan valaki e nyelvet nem beszélné — mert »e felszólításnak sikernélküli lefolyása által netalán rájuk háramló követkéz5 menyeket csupán önmaguknak tulajdonítani kényteleníttetnének«. Végül utolsó szakaszában intézkedik a körlevél a magyar »műszavak«körül támadható kételyek eloszlatása felől is és meghagyja a hivataloknak,'
