Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában 14-27

26 GÁRDONYI ALBERT szemben levő templomromjairól Galgóczy emlékszik meg (Pest megye mouographiája III. köt. 153. 1.). Pusztává lett a hajdani Sikátor, melynek templomromjait a Károlyi család birtoklási története említi (II. köt. 72. 1), mint amelyek a puszta közepe táján a szántóföldek között szemlélhetők. Mindkét templom alaprajzát és távlati képét 1874-, illetőleg 1876-ban Arányi I^ajos vette fel s e felvételek most a Műemlékek Orsz. Bizottsága rajztárában találhatók. Az akkori falmaradványokból ma már alig van meg valami, mert anyagukat építési célokra használták fel, amint a káposztásmegyeri templom köveiből épült a szomszédos csárda is. Kár, hogy ezek a templomromok ily módon nyomtalanul eltűnnek, mert oklevelek hiányában ezek alapján lehetne kijelölni a hajdani települések pontos helyét. Pusztává lett a középkori Gyál, melynek templomát 1736 körül bontották le s kőanyagából korcsmát és istállót építettek. (Chobot : Váci egyházmegye I. köt. 277. 1.) Szentfalva, Újbécs, Jenő és Szent Iyászló egészen eltűntek, még templomromjaik sem maradtak fenn, pedig mindegyiknek volt a középkorban temploma. A török hódoltság végén fennállott településeket szemléltetően mutatják templomaik, melyekről egy 1673 körüli időből származó térképről 1773-ban készült mellékelt másolati rajz maradt fenn, s ha ezt a rajzot a templomromok ábrázolásával ki lehetne egészíteni, hűképet nyernénka Pest melletti összes régi településekről. (15. kép.) Az elpusztult középkori községek helyén a török hódoltság után új települések keletkeztek, melyek azonban már újkori földesuraiknak köszönhetik létüket, mint p. o. Cinkota és Keresztúr. Pusztává lett középkori községek helyén olyan telepek is keletkeztek, amelyek egészen új nevet vettek fel : a hajdani Káposztásmegyer területén keletkezett Újpest, Szentlőrinc egy részének területén Kispest, Gubacs területén pedig Pestszenterzsébet. Ez utóbbiak már jellegükben sem emlékeztetnek középkori elődeikre, mert ezeket a fővárosból kiszorult lakosság szállotta meg s külsejük szerint inkább Budapest külvárosainak tekintendők. A török hódoltság után új földesurak jelentek meg Pest város határában, akik közül a gróf Károlyi család volt a legjelentősebb, mert ennek fóti uradalma Palotát, Sikátort és Káposztásmegyert is magában foglalta, s ugyancsak a gróf Károlyi családé lett Gyál puszta is. A fóti uradalom 1808 november hó 23-án vétel útján került a gróf Károlyi család tulajdonába (Károlyi család birtoklási története II. köt. 76. 1.), Gyál puszta pedig a Kenderessy család révén lett a Károlyiaké. Nagy birtokai voltak még Pest város határában a török hódoltság után a Vattay családnak, amely családtól 1729-ben Grassalkovich Antal csereképen szerezte meg Szentmihályt, Gubacsot, Szentlőrincet és Péterit. (Turul 1931. évf. 69. 1.) Az 1695 szeptember 30-án tartott határjáráskor (Rómer : Régi Pest 238. és köv. 1.) még csupán Vattay János volt nagyobb birtokos Pest város határában, mert az övé volt Szentmihályon kívül Szentlőrinc és Gubacs, egyébként Palotán és Káposztásmegyeren Ujfalussy János, Cinkotán Beniczky Tamás, Keresztúron pedig Osztroluczky János voltak a földesurak. Hz az oklevél a legrégibb emléke a pesti határ kitűzésének, de ez a határmeg^llapítás csupán az északi részen, t. i. Káposztásmegyertől Keresztúrig folyt le simán, azon túl már csupán hosszú idő után sikerült a város határát végérvényesen kitűzni. Ennek oka pedig nem csupán