Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában 14-27

ÜB GÁRDONYI ALBERT A hajdan puszta Új

bécs utóbb lakott területté lett s már I

v

ajos király 1356 június hó 11-én kelt okleveléből (MODI, 4618) tudjuk, hogy a margitszigeti apácák jobbágyai laktak ott. Zsigmond király 1406 május 3-án kelt oklevele szerint (MODL 9203) Gardwai László és Bertalan bécsi jobbágyai elpusztították az apácák Jenő nevű birtokának egyik fontos határjelét, ami viszont arra mutat, hogy ezek a jobbágyok Bécsnek Pest. városához csatolt területén laktak. Mátyás király 1467 április 26-án kelt oklevele pedig már kifejezetten a pesti polgároknak Újbécs területén lakó jobbágyát vádolta azzal, hogy a nevezett polgárok rendeletére foglalt el területet az apácák jenéi birtokából. Az Újbécs területéből a városhoz csatolt részen szereplő jobbágyok teszik érthetővé számunkra II. Ulászló király 1508 január hó 4-én kelt oklevelének azon kijelentését is, hogy a Bécs-utca, mely valószínűen azonos a korábbi jobbágy településsel, Pest város területén belül állott (in civitate nostra Pesthiensi in vico seu piatea Beech). Ez teszi érthetővé továbbá Oláh Miklós (Hungária 42. 1.) azon megállapítását, hogy Pest városát mindkét oldalon hosszii külvárosok szegélyezték (ex utraque parte longis suburbiis insignis). I. Lajos király 1347 február 2-án kelt okleveléből (Századok, 1881. évf. 557. 1.) tudjuk, hogy Palota és Szentmihály között terült el a királyi regősök (combibatorum regalium vulgariter regus dictorum) Regteluk,. másnéven Regwelgh nevű földje, melynek határaiul Palotán és Szentmihály on kívül Pardy és Hártyán, másnéven Mezőszentmárton vannak megjelölve. Pardyról a budai káptalan 1335 március hó 17-én kelt oklevele alapján (MODL 2884) megállapítható, hogy Szentmihályon kívül Wrseggel és Hartyánnal volt határos. Pardy legrégibb emléke IV. Béla király 1245 november 24-én kelt oklevele (MODI, 291), mellyel az uralkodó többek között a margitszigeti premontreieknek ajándékozott egy pardeu-i földet (in villa Pardeu terra ad duo aratra), melynek határaiul keleten a felhévízi keresztesek földjét (terra Cruciferorum de Calidis Aquis), délen az óbudai káptalan földjét (terra Canonicorum ecclesie Sancti Petri), nyugaton pedig a bessenyői telepesek földjét (terra populorum de villa Besseneu) jelölte meg. A keresztesek földje alatt csak a későbbi Keresztúrt lehet érteni, az óbudai káptalan földje pedig valószínűleg azonos a már említett Szent Lászlóval. Bessenyő ismét azonos lehet az 1335. évi oklevélben említett Wrseggel, amely az idők folyamán elpusztult, területe pedig beolvadt Pest város területébe. Bessenyő, illetőleg Wrseg valahol a mai Sashalom környékén állhatott, mert annak területén jelzett a felhévizi konvent 1325 május 9-én kelt határjáró levele (Hazai Okmánytár, III. köt. 79. 1.) Böszörménykutat, amely valószínűleg azonos a török hódoltság utáni Keresztúr területén előforduló Törökkúttal. (Galgóczy: Pest megye monographiája III. köt. 158. 1.) Pardy utóbb elvesztette önállóságát, mert Mátyás király 1467 szeptember 16-án kelt oklevele (MODI, 16580) Bargyó néven mint pusztát Palota tartozékaképen (ad possesionem Palotha pertinens) említi, amint a nevezett Regteluk is beleolvadt Palota területébe. Pardy és Bargyó azonossága a budai káptalan 1358 január hó 30-i oklevelével (MODL 4725) igazolható, amellyel Loránt budai polgár megszerezte Pardy birtokát, mert ebben az oklevélben Pardy neve Pardiunak van írva, az. oklevél hátlapján pedig XV. századi írással Pargyw-ként fordul elő.