Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

ADATOK A BUDAVÁRI FŐTEMPLOM KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ 161 A budavári plébániatemplom középkori építésének történetét az előadottak alapján a következőkben foglalhatjuk össze. A XIII. század negyvenes éveinek elején megindulhatott már a templomépítés és 1269-ig a szentélyrész bizonnyal már használható állapotba is került. A következő években folytatódott az építkezési tevékenység, úgyhogy a század 80-as éveiben már az egész templom készen állhatott. Egyházunk körülbelül 1370—1410 között nagyarányú átépítésen esett keresztül, amikoris bazilikális terét csarnokrendszerűvé alakították át. Ez időben faragták egyik legfigyelemreméltóbb díszét, a déli oldalon elhelyezett s előcsarnokkal védett Mária-kaput, továbbá nagyjából vele egyidőben emelték a délikeleti kapuzatot eltakaró Háromkirályok kápolnáját is. Ennek az építkezési tevékenységnek utolsó felvonását jelentette már a Gara Miklós nádor által 1402-*—1433 között alapított Mindszent-kápolna, melynek építése minden valószínűség szerint a század húszas éveire eshetett. E kápolna már az újonnan elkészült északi csarnokszentély mellé simult és az északi templomhomlokzat legfőbb dísze lehetett. Végül déli tornya, 1470-ben, Mátyás király uralkodásának idején készült el s építését a déli mellékszentélyhez csatolt, valószínűen királyi oratórium céljára szolgáló toldaléképítmény időben néhány esztendővel megelőzte. ///. Csemegi Józse 13. íaBoímáaj-ofe Budist muftjából VTfk