Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

ADATOK A BUDAVÁRI FŐTEMPLOM KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ 137 fülkéken okvetlenül túlnyúlott. Érdekes, hogy a szoborfülkék sátortetejének rézsűjével egymagasságban ezen az oldalon ' pártadísz vonult végig a kapuzaton. ! -- , :v * A Gara-kápolna kapuzatáról készült fényképek és I,ers Pál leírásának alapján a Halászbástya-kőtár jelentős töredékeinek egykori helye vált ismeretessé. Kapuzatunk lényeges töredékei, így a bélletek domborművei,

5

'

8

) e domborműveket magábafogadó bélletfülkepár egyik koronázóíve,

59

) a kápolnából tekintve jobboldali kapunyílás szemöldökköve,

6 valamint a kapuzat felépítményének fényképeken is megörökített egyetlen sátortetődarabja

61

) csodálatosképen megmenekült az elkallódástól. Ma tehát a budavári plébániatemplom e díszéről biztos képet alkothatunk már s úgy vélem, nagyon tanulságos volna, ha kapuzatunknak töredékeiből való összeállítására a Halászbástyában mód nyílnék. ' ; De mielőtt elhagynók a Gara-kápolna e csorikaságában is nagyszerű díszét, talán nem lesz érdektelen a bélletdomborművek kérdését is érintenünk. A két bélletfülkében négy egészalakos dombormű foglal helyet. Az alakok sajnos a felismerhetetlenségig megkoptak/ruházatuk leomló redőiből alig egy-két kusza vonás ismerhető fel. A fejek szélrajza meglehetősen nagy, amiből arra lehet következtetni, hogy arcukat valamikor tömött hajzat, vagy szakáll körítette. K négy alakban a négy nagy próféta ábrázolására vélünk ismerni. Hogy nem női alakokat faragott kőbe a középkori mester, arra a sörényes fej alkatok szolgálnak bizonyságul, hogy pedig nem a négy evangélista megörökítése volt mesterünk feladata, azt meg a dicskör nélküli fejek bizonyítják. Azonban még egy, a Halászbástya-kőtárban elhelyezett töredék vár a Gara-kápolnával kapcsolatban megemlítésre. Ez a faragvány egy ívespárkányok keretébe foglalt mellképsorozat két tagja volt, mely a Garakápolna elébb ismertetett kapuzatának építészeti és szobrászati díszével teljesen azonos művészi felfogásban és faragási eljárással készült.

62

) E töredékre Lers Pál idézett leírása nagymértékben illik, úgyhogy nagy valószínűséggel állítható, miszerint e részlet a Gara-kápolna északi falának díszítőfaragványaiból származik. Az északi oldal második és harmadik boltszakaszával kapcsolatosan ezideig semmiféle adat nem vált ismeretessé. Annál fontosabb azonban äz a Schulek-hagyatékból előkerült fénykép, mely az első boltszakasz északi falát bontás közben örökítette meg.

63

) A felvétel mindenekelőtt a budavári főtemplom irodalmában ezideig még figyelembe nem vett északi kapu létezéséről számol be a szemlélőnek. Ez a kapu a Mária-kapuval átellenben állott és igen megviselt állapotban érte meg a lefényképezést (24. kép).Béllete a falsík elé kiugrott, a kapuzat tehát kis előépítménnyel rendelkezett, melynek nyomai a falon hellyel-közzel ki is vehetők. Belőlük arra lehet következtetni, hogy a kapu téglalap-alakú s felső vonalában rézsűs párkánnyal fedett előépítmény által nyert az északi homlokzaton építészeti hangsúlyt. A béllet négy lépcsősen elhelyezett pillérből, valamint három közbülállított és a béllettel együtt falazott háromnegyed-oszlopból állott s egységesen végigvonuló lábazaton ült. A lábazat párkánya általában a pillérek vonalát követte, az oszlopok alatt azonban nyolcszögbe tört. A bélletkeresztmetszetből következtetve biztonsággal állítható, hogy a háromnegyed-