Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112-141
128 MIHAIylK SÁNDOR BUDAI ÊS PESTI ÓNMŰVES MESTEREK. 1696—1863. 1. SCHWARTZ MÁRTON. 1696—1705. 1696 körül nyer Budán polgárjogot. A budai telekkönyv 126. lapjának feltüntetése szerint a 219. számú ház volt az övé. Az 1705. évi október 3-i tanácsülési jegyzőkönyv megemlíti, hogy az elhunyt mester felesége két gyermekkel maradt özvegyen. Az 1706 augusztus 19-i és még az 1719 március 2-i tanácsülésen is említik Anna Mária nevű özvegyét. 2. RÖDER MIKLÓS. 1698—1712. A bécsi születésű mester 1699 február 13-án nyer csak polgárjogot, de már előzőleg is Pesten dolgozik. A gyömrői református egyház birtokában fennmaradt tányérja 1698-as évszámmal van jelölve. 1699 augusztus 22-én Maria Susanna nevű feleségével együtt a kamarai adminisztrációtól a Kecskeméti-kapuval szemben ingyen telket kap azon kötelezettséggel, hogy egy év múlva házat épít reá. 1699 szeptember 8-án erről teleklevelet is állítanak ki a részére. 8 ) 1702-ben Röder Kristóf nevű rokonával egyességet köt a Plébánia-utcában levő másik háza ügyében. 1712-ben még él, ami kitűnik abból, hogy a ceglédi reformátusoknál levő tányérja az 1712-es évszámmal van jelölve. Művei: a) Kenyérosztótányér 1698-ból, a gyömrői református egyház birtokában. Átmérője 24 centiméter. Kerek idomú. Sima ; bemélyedő középső résszel. Peremén vésett felirat : 1 : 6 : Gy Óm. (sic) Rei. Eclesiae. D(sic)anier. . 9.8 b) Kenyérosztótányér 1712-ből a ceglédi református egyház őrizetében. (Átmérője 24*6 centiméter.) Egyszerű ; kerek idomú. Sima. Peremén vésett koszorúban CE 1712 jelöli a ceglédi eklézsiához való tartozását. 3. RÖDER KRISTÓF. 1702—1703. A bécsi származású Röder Miklós pesti ónműves rokona. 700 forintért vele együtt Gennone-tól a régi városháza közelében volt s a pesti mai Piarista-utca tájékán húzódott Plébánia-utcában házat vettek. 1702-ben még együtt birtokolták, 400 forint ellenében azonban szóbeli megegyezést kötöttek, hogy a Röder Miklósékat illető felerész Röder Kristóf és Anna Erzsébet nevű feleségének tulajdonába megy át. 1703 november 8-án Röder Kristóf a teleklevelét kérelmezte. 4. SCHRECKH SÁMUElv JÁNOS. 17.16,. A Braunschweigban született mester 1716 július 17-én Budán polgárjogot nyert. 5. STRECKE! KÁROIvY. 1717—1724. Brünnben született. 1717 június 21-én polgárjogot nyer Budán. Az 1724 február 7-i tanácsülési jegyzőkönyv egy »Streck« ónöntő mestert említ családi üggyel kapcsolatban. 6. EDERTH TAMÁS. 1717—1741. 1717 október 29-én nyer polgárjogot Pesten. A rákoscsabai református
