Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112-141

138 MIHAIylK SÁNDOR kötelezi, mert ilyet már akkor bemutatott, midőn budai mesterré lett. Ugyanezen év szeptember 24-én öt évre felveszi a Perkátán született Kérésze Jánost. 1846 december 13-án alcehmesterként szerepel, ami ellentmond annak az adatnak, mely szerint háromnegyed évvel előbb főcéhmesternek választották. Viszont 1847-ben is főcéhmester. 1850 február 2-án Kérésze Jánost felszabadítja. Ugyanabban az évben a Tótmegyerböl való, 13 éves Paulick Ferencet is inaskodásra fogja. 1856 február 8-án még említik. Műhelye a Vízivárosban volt, az 55. szám alatt. A pestbudai egyesült ónművescéh 1850 január 1-én Pesten kelt azon szabadító levele, melyet Kirnást József és Reichardt István írtak alá, a Székesfővárosi Történeti Múzeumban van. Ez az okmány azt igazolja, hogy Fauser Ede pesti mester­nél a baracskai születésű Wadas János négy évi tanulás után felszabadult és legénnyé tétetett. A felszabadult inas 1831 március 31-én született; apja Vadas István, anyja Albert Zsuzsanna. 40. PHILIPP MÁTYÁS. 1839—1855. Mayer Mihály céhbiztos és Wilcke Gottlieb f őcéhmester 1839 december 22-én Budán kiállított iratából értesülünk, hogy a letelepedni szándékozó mester remeke a minta után készítendő rézformán kívül egy olyan mosdótál, melyet saját elgondolása után kell elkészítenie. Egyúttal megszabják azt is, hogy müvét Flott Ferencnél kell elkészítenie. 1840 március 1-én a céh felveszi. 1841 végén arról értesülünk, hogy az Országút 223. szám alatt dolgozik. 1850-ben felszabadítja Wilcke Gottlieb ónműves mester­társának hasonnevű fiát és a Miskolcról származó Kmetony Imrét. 1855 december másodikán felszabadítja 17 éves fiát, akit szintén Philipp Mátyásnak hívnak. 41. KIRNÁST JÓZSEF. 1844. 1844 január 14-én jónak talált remeke alapján felvették. 25 forint illetéket fizetett. 1850-ben főcéhmester. 1851-ben is céhelöljáró. 1863 február 8-án alcéhmesternek választják. 42. SCHELLER MÁRTON. 1846—1856. 1837 június 29-én Láng Mihály pesti evangélikus prédikátor igazolja, hogy Serieller Márton ónöntőinas a nyilvános istentiszteleteket rendesen látogatta. 1846 május 24-én a Pesten tartott céhülésen mesternek felvették. Egy, tíz évvel később kelt, 1856 február 8-i feljegyzés pedig azt örökí­tette meg, hogy a pesti születésű Serieller Mártonnak ovális mosdótálat adtak fel remekül s egyúttal elrendelték, hogy azt Stadler Ferencnél készítse el. 43. PEPICH MÁRTON. 1849. Az 1849 január 20-án, nyolcvanhárom éves korában elhunyt Pepich Márton miskolci polgári ónöntő vörösmárvány síremléke a Virányos­dűlőben fekvő budai vízivárosi temetőben volt 1937 végéig, a XV. számú sírtábla 8. sorának 6. számú sírján. Ugyanezen sírban nyugodott Wilcke Gottlieb is, aki a veje volt. 44. INUGY JÓZSEF. 1855. Az 1836 szeptember 16-án Esztergomban kelt eredeti okmány alapján a szardíniái királyság palanzai tartományában levő Casaleban született Inugy József, római katolikus ónöntőmestert — 52 éves korában — 1855

Next

/
Oldalképek
Tartalom