Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69

M>, VOIT PÁly 136

) Pester und Ofner Wegweiser 1847. »Martin Rossnagel Fünf Lerchengasse 1488.« 153. 1. 137

) Szfőv. Iytár. Test. a. n. 6056. »M. R.« monogrammos fekete pecsétekkel lezárva. 13 8

) Matricula Defunctorum 1857. Ecclesiae Parochialis Pestiensis ad S. Josephum. 124. 1. 13 9

) Dunaiszky Lőrinccel számos szakember foglalkozott, s hatalmas szobrászüzemének termékeit, amelyek az egész országban piacra találtak, a műtörténeti kutatás új meg új ismeretlen emlékekkel szaporítja. 140

) Szendrei-Szentiványi: Magyar KépzőművészekLexikona. 1915.405—406.1. 141

) Kenczler Hugó : Dunaiszky Lőrincz. Művészet 1908. 341—345. 142

) A bizonyítvány az Orsz. Szépművészeti Múzeum irattárában több Dunaiszky Dőrincre vonatkozó irattal és a művész 1819-től vezetett üzleti könyvével együtt. 143

) Schoen Arnold 50. sz. jegyz. alatt id. művéből. 144

) U. a. : Prixner és a Mondolat. Műbarát. 1921. 248—252. 1. 14 5

) U. a. : A Budapest-terézvárosi róni. kat. plébániatemplom. Történetírás. Bp. 1938. 203. 1. 146

) U. a. : A Budapest-krisztinavárosi plébániatemplom. Történetírás. Bp. 1937. A szerző a Krisztinavárosi templomnak Dunaiszky által faragott Szt. Teréz-, Szt. Klára-, Ker. Szt. János-és Szt. Jeromos-szobrait az 1811—1815 közötti évekre teszi. Tekintettel arra, hogy közelebbi támpontok nem határozzák meg a keletkezés pontos idejét, egyelőre e műveket nem vesszük figyelembe a mester 1813 előtti munkásságának tárgyalásánál. 147

) Horváth Henrik: Budapest Művészeti Emlékei. Bp. 1938. 92. 1. 14 8

) Dunaiszky későbbi munkásságához tartozik bár, mégis mint patikával kapcsolatos művészeti emléket megemlítjük, hogy az ő kezétől származik a Rákóczi-út és a Sip-utca sarkán álló Salvator-gyógyszertár fölött cégérül alkalmazott »Salvator« 1828-ból (ld Szendrei-Szentiványi id. m. 405.), valamint az ugyané gyógyszertárban levő Aesculapius kirakatszobor (dr. Mihalik Sándor úr szíves szóbeli közlése). 14 9

) Eddig mint ismeretlen szerző műve szerepelt, de kétségkívül e mester kezétől származik és a Szentlélek gyógyszertár »Vegyészet« c. relief jenek közvetlen rokonságát mutatja az a két félkörös mezőbe komponált dombormű (Ld Műemlékek Országos Bizottsága fényképgyüjt. Budapest VI. 7318. sz.), mely egykor a Hajósutca egyik házába befalazva, s tárgyából következtethetően egy kovácsműhely bejárata fölött állhatott. A kovácsműhelyben s annak szerszámaival tevékenykedő puttók játszi kedvessége, a kompozíció megfogalmazása, de különösen a felületek meleg, érzésteli mintázása, s a lábfejek és szárak találkozásánál adódó anatómiai érdekesség határozottan Dunaiszky műgyakorlatára vall. 150

) Máig ismeretlen adatként megemlíthetjük, hogy Dunaiszky Lőrinc háza a Fekete Sas-utcában állott, melyet 1818 február 19-én Íratott nevére. (Szfőv. Ltár Pest-városi telekkönyvek. Terézváros II. 33. 1.) Műveinek gyarapításául feljegyezzük, hogy az ő műhelyéből származónak tartjuk azt az eddig ismeretlen Neptun-kutat, melyet 1831-ben az orosházi ev. templom orgonája figurális díszítésének alkalmából rendelhettek meg nála és amelyet 1935-ig, az orosházi városi »Alföld«-szálloda átalakításáig, annak udvarán láttunk. 161

) Lehetséges, hogy e boltozatot ornamentális, esetleg figurális festészeti dísz is ékesítette. E szempontból a mennyezet műemléki vizsgálatra szorulna. 152

) Schmall: id. m. 162—171. 1. 153

) Schmall : id. m. 166. 1. 154

) Schoen Arnold: Pesti cégérek. Műbarát 1921. 145—149. 1. 155

) A »Nagy Kristóf« gyógyszertár portálja kiállításra került 1935-ben az Iparművészeti Múzeumban. Ld a Régi Buda és Pest iparművészetének kiállítása. Leíró lajstrom. Bp. 1935. 53. 1.