Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69

EGY RÉGI PESTI PATIKA 65 60

) Horváth István: Tud. Gyűjt. 1835. X. köt. 104. 1. 61

) Komoróczy id. m. 376. 1. Ugyanő itt polgárőrségi századosnak nevezi Gömöryt. E tévedés a »százas polgári tanács« elnevezés félreértéséből származik. 62

) Dorffinger : Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die Königl. Ung. Frey-Stadt Pesth. 1827. 63) U. o. — Egy 1822-ben közreadott statisztika a kézi patikákon kívül 254 gyógyszertárat számlál össze. E számhoz még 1823-ban új adatok alapján 11 gyógyszertár járul, úgyhogy a magyarországi patikák száma ez időben 265-re tehető. Ld Csaplovits János: A'Magyar Országi patikákról. Tud. Gyűjt. 1822. II. köt. 79. 1., valamint az 1823. évben ugyanitt megjelent javítások. Dr. Romhányi Gyula úr szíves közlése. 64

) Szfőv. Ltár. Test. a. n. 3976. 65

) Szfőv. Ltár. Sz. B. 5361. és 11.055. 66

) Lechner Jenő : A magyar nemzeti múzeum épülete. 34. 1. 67

) Pesti Evang. Egyház halotti anyakönyve I. köt. 1837—1885. 13. 1. 68

) Szfőv. Ltár. Test. a. n. 3976. 69

) Szfőv. Ltár gyógyszertár-nyilvántartó könyve. Von. lap. 70

) U. o. 71

) Appel Károly úr szíves közlése. 72

) Ráth György: Az Iparművészet Könyve II. A bútorművesség emlékei Magyarországon. írta : dr. Éber László 494—499. 1. 73

) A régi Buda és Pest Iparművészetének kiállítása. Leíró Lajstrom. Budapest 1935. 5., 51., 52. 1. 74

) Czakó Elemér : Biedermayer. Magyar Iparművészet XIV. 1911. 329—48.1. és A biedermayer kérdéshez megjegyzés. Magyar Iparművészet XIV. 1911. 386. 1. 7 5

) Siklóssy László : Régi pest-budai asztalosmesterek. Magyar Iparművészét XXV. 1922. 9—14. 1. 76

) Siklóssy idézett cikkének sajnálatos fogyatékossága, hogy kutatásainak forrásait nagyrészt nem jelöli meg. ") Siklóssy id. m. 78

) A készlet egy részét a bútorzat egykori számlájával a Székesfővárosi Történeti Múzeum 1937-ben megvásárolta. 79

) Ld Éber L. és Siklóssy L. id. cikkeit, valamint Layer Károly : A régi Buda és Pest iparművészete. Magyar Iparművészet. XXXVIII. 1935. 151. 1. 80

) Ld az 50. lapon. 81

) A Győrből Pestre származó Bernthaler asztalos-nemzetség okmányai Bernthaler Frigyes úr birtokában vannak. Az említett írószekrényt a rávonatkozó szabadítólevéllel együtt az Iparművészeti Múzeum kezdeményezésére a Székesfővárosi Történeti Múzeum 1938-ban megvásárolta. 82

) A neogótika divatjának magyarországi elterjedésére már közreadtunk adatokat. Ld Joó János egri rajztanár Magyar Athenaeuma. Tanulmány a művészeti és ipari oktatás múltjából. 83

) Rosznagel Márton nevének írásmódjára nézve szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy bár à »Szentlélek« gyógyszertár Dunaiszky által faragott szignatúra ja »Rossnagel«-t. az egykorú iratok pedig a legkülönbözőbb ortográfiát tüntetik fel, mégis mesterünknek saját kezétől származó, kérvényein, költségvetésein s más iratain található névaláírásait vesszük alapul és nevét mi is »Rosznagel«-nek írjuk. 84

) Szfőv. Ltár. Rel. a. m. 7181. 85

) Szfőv. Ltár. u. o. A megvásárolandó mesterremekről az iratok mint »Architektur-Modellen, zur Erlehrnung der Studierenden Jugend in der Königl. Zeichnungs-Schule« emlékeznek meg. M

) Voit : id. m. 87

) A Székesfővárosi Iparrajziskola jubiláris kiállítása. 1938. 7. Tanulmányok Budapest múltjából VII.