Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69

EGY RÉGI PESTI PATIKA 63 hiba folytán a bútorzat egyrészt jelentéktelenül megcsonkult, másrészt az eredetiről másolt mennyezet magasságának sajnálatos megrövidítése a boltívek és a bútor volutáinak összhangja között esztétikailag diszharmonikus átvágásokat eredményezett. 12

) Ezen ágaskodó vörösmárvány oroszlános asztalok ábrázolásai mint keretemblémák díszítik az akkoron Nikolaus Schwartz birtokában lévő »Arany Sas« (a mai várbeli »Városi«) gyógyszertárnak Buda városához 1771. évben benyújtott számláját. Ld Sztankai id. művének első műmellékletét. 13

) Csányi Károly : Székesfehérvár iparművészeti emlékei. Magyar Művészet. VI. évf. 1930. 489. és 494.1., valamint Say Géza : A barokk Székesfehérvár. Officina. 13. 1. 15, t. 14

) A bútorzat mesterének meghatározásánál Schoen Arnold id. m. alapján, amennyiben itt is a valószínű rendi asztalos működését tételezzük fel, Koller János arcularius 1761—1762. évi székesfehérvári működését vehetnők kiindulásul. 15

) Az ország területén remélhetően és feltételezhetően több eddig ismeretlenül lappangó enemű emlék van. 16

) Ecsedi István : Debreceni képeskönyv. Budapest é. n. 50., 59., 95. és 96. lapok. 17

) Erre és a múlt század eleji egri bútorművészet viszonyaira vonatkozóan ld Voit Pál : Az egri fószékesegyház. Eger 1934, és Voit Pál : A művészeti és ipari oktatás múltjából. Magyar Iparművészet XXXIX. 9—10. sz. 18

) A Király-utcai, »Szentlélek«-ről nevezett, közismerten »Török«-patika berendezése irodalmunkban a legutóbbi időig megemlítve sem volt. 1937 június 25-én a Szentlélek Gyógyszertár Rt. Török Patika beadvánnyal fordult az Iparművészeti Múzeumhoz berendezésének szakértése tárgyában. A Múzeum megtekintette a bútorzatot és a faragványokat és erről 1937 július 9-én szakvéleményt adott (múz. iktatási szám 66/1937.), valamint felhívta a Székesfővárosi Múzeum vezetőségének a figyelmét arra, hogy e gyógyszertár belső raktárhelyiségében egy 18. századból származó berendezés is van. Ennek eredményeképen a bútorzatot 196 régi patikaedénnyel együtt a Székesfővárosi Múzeum vezetőségének bölcs előrelátása és a tulajdonosok megértése az újonnan felállítandó budapesti Történeti Múzeum gyűjteményének juttatta. Az 1813-ból Dunaiszky Lőrinctől származó két dombormunek fényképét Horváth Henrik »Budapest Művészeti Emlékei« című művében közreadta. 19

) Sztankai : id. m. 203. 1. 20

) Szfőv. Ltár pesti tanácsi iratok 13.352/1853. sz. 21

) Schmall Lajos : Adalékok Budapest Székesfőváros Történetéhez. II. 165. 1. 22

) A Szfőv. Ltár gyógyszertár-nyilvántartó könyvének a »Szentlélek« gyógyszertárra vonatkozó lapja. 23

) Ld 20. sz. jegyz. 24

) Sztankai szerint a gyógyszertár első elnevezése »Arany Oroszlán« volt, amennyiben az 1788. évi patikavizsgálatról szóló feljegyzésekben, mint »... die Schwachhofferische zum Goldenen Löwen in der Königgasse der Theresienstadt. . .« szerepel. O. L. Helyt. Depart. San. 1788. év 8 fons. 38. pos. 25

) Ld 22. sz. jegyz. 26

j Sztankai id. m. 185—186. 1. 27

) Ld 18. sz. jegyz. 28

) Sztankai id. m. 203. 1. Szfőv. Ltár Int. a. m. 5373. sz. ; Int. a. m. 304., Miss. a. m. 5986. sz. és pesti 14.794/1855. sz. 2 9

) A Szfőv. Ltár gyógyszertár-nyilvántartó könyve. Von. lap. 30

) U. o. 31

) Adressbuch der Stadt Pest auf das Jahr 1803. 129—130. lap. 32

) Schmallid. m. 165. 1. és a Szfőv. Ltár gyógyszertár-nyilvántartó könyvének von. lapja. ... 33

) Gömöry Károly születésének pontosabb adataira és rokonságának fel-