Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
56 VOIT PÁL v v . r , -, " • 'M Midőn 1812-ben Gömöry Károly elhatározta, hogy maga és gyógyszertára számára házat épít, s annak tervező mesteréül az új evangélikus templom építőjét, Polláck Mihályt szemelte ki, egyben döntött a patika berendezésének sorsáról is. Az a már részletesen fejtegetett körülmény, hogy Polláck nemcsak a háznak, de magának a patika intérieurjenek is tervezője volt, arra a következtetésre nyújt alkalmat, hogy az építésznek nemcsak a bútorzat mai képére, de az azt készítő mesterekre is mélyreható befolyása volt. Rosznagel Márton személyének megválasztása a szépszámú pesti, sőt közelebbről terézvárosi asztalosmester közül, nem volt nehéz feladat. Rosznagelt e munkára különösen alkalmassá tette, hogy mint stukkó- és asztalosmesternek a különlegesebb, dekoratív értelmű feladatok megoldása terén már híre, neve volt. A Polláck által megadott utasítások, valószínűen rajzok után a bútorzat kivitelezése nem is hozhatott kínos meglepetést a kényes ízlésű tervezőnek. Nehezebb lett volna Pest ekkori művészeti állapotát vizsgálva olyan díszítő-szobrászra akadni, aki e kis remekmű szépségét műveivel fokozni tudja. Inkább feltehető, hogy Polláck, aki már hosszabb idő óta, mint a pesti evangélikusok templomának építésze, hogy úgy mondjuk, »üzleti« kapcsolatban állott egy ifjú pesti szobrásszal, Dunaiszky Lőrinccel, felismerte benne az »oroszlánkörmök«-et s egyenesen az ő vésője számára teremtett vállalkozási alkalmat a bútorzatba tervezett domborművekkel. így Dunaiszky személyes képességei adhatták Pollácknak az intérieur tervezésének azt a gondolatát, hogy abban a szobrászati dísz domináns szerepet kapjon. Dunaiszky pesti működésével, tekintve, hogy az külön monográfiát igényel, 139 ) nem kívánunk e helyen behatóbban foglalkozni. Fiatal kora, művészetének megindulása, mely összeesik a »Szentlélek« gyógyszertár számára készített reliefek megszületésével, annál inkább érdekel bennünket. Dunaiszky Lőrinc 1784 július 15-én született Libetbányán. 140 ) Besztercebányán, Nyitrán, Pozsonyban tanult, majd 1804-ben a bécsi képzőművészeti akadémiára iratkozott be. Öt esztendeig tanult Bécsben Johann Martin Fischer, Heinrich Füger és Exner mellett. 141 ) Az akadémiát, melyet az ott nyert bizonyítvány szerint 142 ) kitűnő eredménnyel végezett be, 1809-ben elhagyta s azonnal Pestre költözött, hol még ez évben letelepülési engedélyt kapott. Bécsben az akadémián egy géniusszal szobrászati díjat nyert 1807-ben, de még előbbi fiatalkori felvidéki munkásságára vonatkozóan nincsenek tisztázható adataink. így első önálló s pesti művének azt a Polláck által tervezett oltár-faragványát kell tekintenünk, melyet az evangélikus templom számára 1811-ben készített. 143 ) Megható és boldog napja lehetett Dunaiszky Lőrincnek 1811 június 2-a, midőn a Lyci Kristóf püspök által e napon fölszentelt templomban elsőül járulhatott a saját maga által faragott oltár elé mátkájával, Prixner Eleonórával, Prixner híres pesti rézmetsző leányával, hogy vele házasságra lépjen. A sors különös kegye folytán így lett ez alkalom Dunaiszky pesti művészetének és egyben családi életének elhatározó jelentőségű emlékezetes napja. Házassága oly utódokról gondoskodott, 144 ) kik fölvirágzott műhelyét halála után is becsülettel tovább
