Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40
36 SCHOEN ARNOLD hrsz.) céljára a székesfőváros a I^óser-féle nyaralótelepet vásárolta meg és alakította át. A Szeretetotthon 1913-ban létesült szegény aggok menhelyéül. A 16 épületből álló telep apácalakta főépületének egyik szobáját 1920-ban rendezték be a Szent Vince apácák kápolnává, amely azon évben nyílott meg; majd 1922-ben kétszer akkorára bővítették ki a kápolnát, amely nyilvános j ellegű. Kis terjedelménél és szobából alakított szükségjellegénél fogva ideiglenesnek szánt kápolna téglányalaprajzú terem, amely szentélyfalával a főépülethez kapcsolódik, különben a többi oldalról szabadonálló földszintes helyiség. A paulai Szent Vince tiszteletére benedikált kápolna oltára neogótikus stílusú; kétoszlopos menzából, tabernákulumból és három, Szent Vince, Immaculata, Marillac Iyujza szobraival ékesített fülkéből áll ; a faoltárt Hegyesi János iparművész terveszerint a z Bcclesia Rt. készítette, 1931-ben; színezett gipszszobrai Máriahegyi János sablonjai. Az oltár melletti Jézus szíve és Szent József szobrai viszont Folly József szobrásztól valók. Boldog L abourè Katalin apotheozisát ábrázoló olajfestésű kép Papp József műve. Különálló vasszerkezetű haranglábjának Szent István király és páduai Szent Antal tiszteletére Szlezák László által öntött két harangja 1925ben készült. A Szeretetotthon ligetében álló hangulatos Mária-emlék nyolcoldalú talapzaton emelkedő, zsindelyes gúlasisakkal tetőzött, fogastarajos nyakörvvel díszített kőoszlop ; rácsos fülkéje Mária szíve szobrával ékesített ; az oszlopon levő véset szerint emeltette M. L . 1905-ben. Az anya-, csecsemő- és a gyermekvédelem céljára a székesfőváros a népjóléti minisztériumtól vette át a XII. ker. Hidegkúti-út 107. számú telepet és azt a kormányzó hitvesének a nevéről Bp. Szfőv. Horthy Miklósné gyermekotthonának nevezte el, majd megfelelő átalakítás után 1929 december 3-án nyitotta meg a kormányzói pár jelenlétében. Az eleinte árvaházul, majd átmeneti otthonul, később gyermekotthonul szolgáló intézet nevelő munkáját a Keresztes Nővérek végzik. Az ő clausurájuk számára a főépület emeletén szükségessé vált kápolna létesítése, amelynek megáldása Schüler Alajos akkori igazgató közlése szerint 1930 március 19-én történt. E gyermekotthon kápolnája két ablaktengelynyi hosszú, téglányalaprajzú terem. Kis terjedelme miatt az apácáknak a kápolnával szomszédos és vele ablak útján összeköthető ebédlője szolgál a bennlakók számára az istentiszteleten való részvétel helyéül. Bár a kápolna Szent József tiszteletére van benedikálva, neoromán stílusú faoltára fölött levő olajfestmény a kisdedekkel foglalkozó Jézust ábrázolja (Mészáros Anna festménye). Az Immaculata, József, páduai Antal és lisieuxi Teréz szentek színes gipszszobrai Máriahegyi János műhelyéből valók. Keresztúti stációképei Gerhard Fugel kompozícióinak müncheni heliogravürjei. A Bp. Szfőv. Erzsébet Leányárvaház (XI. Szent Imre herceg-útja 29—31.) változatos utat tett, míg mai otthonába jutott. A Josephinum fiárvaház hatása alatt szegény árvaleányok számára alapított és Erzsébet királyné nevéről elnevezett Erzsébet leányárvaház 1861 december 24-én nyilt meg az akkori Gyár-utca és Kétszerecsen-utca sarkán állott Csicsmanczay-féle házban. Innen 1865 áprilisában átköltözött a Gyár-utcai Stoffer-féle házba. Rövidesen e ház is szűknek bizonyulván, a Vasel Alajos
