Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40
34 SCHOEN ARNOLD A szentély neoromán stílusú faoltár-menzájának tabernákulumát árkádos fülkék övezik ; tetején Szent Vince (párisi műhely) és nepomuki Szent János (Mayer, München) szobra között az Immaculata (párisi műhely) színes szobra emelkedik. A hajó faoltárai román oszlopos menzából és ciboriumból állanak ; ciboriumuk tetején Jézus szíve (sanktulrichi műhelyből való), Szent József (Mayer, München) színes faszobra áll. A főoltár az alapítás idejéből való ; tervezte Könyöki Károly 1897-ben, készítette Ruprich Károly. A mellékoltárok 1905-ben készültek a főoltár stílusában, míg szobraik 1902—1903 folyamán szereztettek. A kápolna diadalívének falmezejét nagyméretű falfestmény díszíti, amelyen a különféle testi-lelki betegségben-nyavalyában sínylődök tömegei fordulnak-j árulnak a mennyei dicsőségben áldva trónoló Krisztus felé ; alant a betegek népes csoportját egyfelől paulai Szt. Vince, másfelől Marillac Lujza enyhíti Krisztus felé irányuló bizalommal (1928—1929). A hajó levél- és virágmustrás oldalfalainak közepét fülkébe és triptychonba szerkesztett falfestmények borítják. A fülkékben magyar Szent Erzsébet és Marillac Iyujza álló alakjai (1928), a triptychonokban népes jelenetek vannak festve ; az egyiken István király udvara jelenlétében Máriának oltalmába ajánlja a koronáját, országát (1930), a másikon Iyászló király sziklából vizet fakaszt szomjas seregének (1932). A kórus mellvédje alatti falcikkelyek a magyar állami és székesfővárosi címert tartó angyallal ékesek ; a kórus hátfala elliptikus keretbe foglalt Szent Cecilia zenélő jelenetének falfestményével díszes (1933). Mindezeket a freskókat a megjelölt években Leszkovszky György festő festette. Az előcsarnok keresztelőhelyiségének a bejáratát kétoldalt egy-egy liliomos angyal (Kacziányi Aladár fest. 1931), a bejárat fölött keresztelési jelenet (Hranszky Ilona fest. 1931) kisterjedelmű falfestménye díszíti. A sekrestye két olaj festésű függőképe rendkívül változatos, hegy-völgy, vízpart-erdő alkotta hatalmas tájkép előterében lejátszódó kisméretű vallásostárgyú jelenetet ábrázol ; az egyiken keresztelő János hirdeti Krisztus eljövetelét, a másikon xavéri Ferenc haldoklik ; e heroikus tájképek a németalföldi festészet 17. századának a közepére látszanak utalni ; a kápolna 1908-ban kapta ajándékba. 8 ) A Szent János-közkórház fiókkórházául épült vele egyidejűleg a Szent Margit-közkórház (III. Bécsi-út 132.); Iyudwik Endre és Tatai Adolf kórházi igazgatók elgondolása szerint tervezte Barcza Elek, építését vezette Könyöki Károly mérnök. A kórház működését Irsai szerint 1897 november elsején kezdte meg. A földszint északi rizalitsarkának szobájában 1898 folyamán berendezett kápolnának a berendezése a proletáruralom idején idegen kezekbe jutott ; mai egyszerű berendezése nagyrészt hívek adományából került össze. A sajtolt sárgatéglából neoreneszánsz stílusban kiképzett egyemeletes kórházépület kápolnája kétablaktengelynyi hosszú, négyszögalaprajzú szoba. Fából faragott, neogótikus toronyfialekkal ékesített főoltárának három mennyezetes fülkéjében Mária szíve és Jézus szíve színes gipszszobra között Szent Margit színes gipszszobra (Máriahegyi János műve) áll. 9 ) A Szent László-közkórházat (IX. Gyáli-út 5—7.) a ragályos és hevenyfertőző betegek számára Patrubány Gergely tiszti főorvos és Gebhardt
