Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40

32 SCHOEN ARNOLD Ötvösművei közül egyik ezüst kelyhének empire stílusú talpa és nodusa 1827-ből való, amelyet az elhunyt Schlechta Jakab városi szószóló fogadalmából neje Klára készíttetett. A dologházból idekerült ötvösművek közül érdemes munkák : ezüst örökmécs, Goszmann György pesti ötvösműve 1844-ből, ajándékozta nemes Simonyi Borbála asszony; empire stílusú ezüst monstranciája, szintén Goszmann Gy. műve 1845-ből, készült Patisz Károly, Sárossy József, Szántófy Antal és Steindl Károly adományából ; finom kivitelű ezüst pacificaleja, valószínűen Müller György pesti ötvös műve 1846-ból, felajánlotta Kren Sebestyén és Rozália. Újabb keletű ezüst kelyhe Englisch Vitus ötvös érdemes alkotása. A kápolna sekrestyéjében függő olajfestményt, amely Jézust, a Jópásztort ábrázolja, amint megfélemedett juhnyájat megvédi a támadó farkasokkal szemben, Warschag Jakab festette és a dologháznak Schaffer József pesti választópolgár ajándékozta 1844-ben. 6

) A Szent István-közkórház (IX., Gyáli-út 1.) az egyesített főváros ama nagy kórházépítési programmjának az első alkotása, amelyet 1876-ban három új kórház építésére kiírt pályázattal megindított. A programmot Gebhardt Lajos kórházi igazgató készítette. És a főváros törvényhatósági bizottsága 1880 október 27-én Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt megbízta pályanyertes tervei alapján e kórház építésének a foganatosításával és művezetésével. Építése 1881-től 1885-ig tartott ; a kőműves munkák építőmestere Kéler Napóleon volt ; a kőfaragómunkákat Hauszmann Sándor kőfaragó végezte ; a főépület díszítő terrakotta szobrászműveit Marchenke Vilmos szobrász készítette, a bejárat fölötti kőszoborcsoportot Kiss György szobrász alkotta. A kórháznak betegek számára való megnyitása 1885 augusztus 25-én történt. A kórháznak Szent István király nevéről való elnevezését az 1894. évi 849. kgy. számú határozat rendelte el. Az ápolást 1885-től végző paulai Szent Vince Szeretet Irányait 1919 márciusában a proletár-diktatúra elűzte a kórházból ; a kápolnát azonban néhány önfeláldozó alkalmazott a kommün alatt is rendben tartotta. 1926 júniusától az ápolást a Sopronból meghívott Isteni Megváltó Leányai végzik, akiknek gondjaira van bízva a kápolna. Hauszmann eredetileg a bejárati főépület mögött elterülő középkert főtengelyébe különálló, centrális elrendezésű, kupolás kis templomot tervezett, amelynek kivitele azonban elmaradt. így ideiglenes megoldásul a főépület északnyugati sarokrizalitjának három földszinti szobája rendeztetett be sekrestyének, kápolnának és lelkészlakásnak. Később a sekrestye és kápolna együvé olvasztatott egységes kápolnateremmé. A neoreneszánsz stílusú, sajtolt téglafalú bejárati főépület földszinti középső részből és kétoldalt emeletes szárnyépületből áll. Oszlopos bejárata fölötti tetőattikáját kőszoborcsoport díszíti, amely a bénákat és betegeket gyógyító vigasztaló Krisztust ábrázolja. Középső homlokfalát kétoldalt 3—3 terrakotta médaillon díszíti Haffner Mihály, Piskovics János, Windisch Lipót, Pólya József, Flór Ferenc és Kovács Sebestyén Endre volt fővárosi, liletőleg Rókus-kórházbeli neves orvosok domborművű arcképeivel. E főépület sarokrizalitjának földszintjén elhelyezett kápolna téglányalaprajzú, öt abtaktengelynyi hosszú terem. Vastraverzekkel mezőkre osztott mennyezetét vallásos jelképek festett sorozata, oldalfalait tíz angyal