Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40
24 SCHOEN ARNOLD ez évben lett Baitz polgármester ; ezért kötötte a szobor emelését ez évszámhoz. Hogy az utca neve tényleg e szobortól származott, bizonyság reá a Buda városáról 1733-ban megjelent útmutató leírás, amely szerint : »zeiget.... der Weeg..... durch die anstossende S. Nepomuceni-Gassen von diesem Heiligen schoen anstehender Ehren-Saulen und Statua so benennet, an das Arme Haus .... « Hogy pedig nep. Szt János szobra tényleg a róla elnevezett utca torkolatában állott eredetileg, bizonyság reá a Bp. Szfőv. Levéltárban (Acta cam. 1798. 30. sz.) levő, e városrészről 1798-ban készült helyszínrajz. Baitz (f 1726) végrendeletileg nem gondoskodott e szobor fenntartásáról. További sorsáról IyUprecht vizivárosi. plébános Iyiber Memorabilium című kéziratából értesülünk; e szerint 1777 folyamán egy pékmester a szobor oszlopának törzsére csillagalakú mécsest készíttetett. Amikor azután 1818—1820 között a Szent János-kórház és szegényház mai főhomlokzati képére épült, a nep. Szt. János szobor az utca torkolatából a Szent János-kórház nyugati főhomlokzata elé, mostani helyére állíttatott föl. A megrongálódott szobrot oszlopostul a székesfőváros 1928-ban eltávolíttatta és helyébe pontos kőmásolatot faragtatott Putz János szobrásszal, és egy névtelen az elnyűtt csillagalakú mécsesről új mécsest csináltatott hozzá. 3 ) A pesti Szent Rókus- és a budai nep. Szent János-kápolnánál kissé nagyobb terjedelmű Szent Flórián-kápolna (II., Fő-utca 90.) magánember sírkápolnájául épült ; alapította a bajor származású, Budán megtelepedett és 1723 március elsején polgárrá lett Christ Antal pékmester, akinek teteme a hajó közepén latin feliratú sírkő alatt nyugszik. A Víziváros Fő-utcájának északnyugati végén 1700-ban kezdett épülni a polgári kórház. Melléje később a városi tanács kápolnát akart építeni, de szándéka anyagiak híján meghiúsulván, a jómódú és kegyeslelkű Christ saját költségén fogott kisterjedelmű kápolna építéséhez 1750 június 30-án. Kápolnája, 1753 tavaszára fölépülvén, megáldatott Szent Flórián napján és főoltára 1754 április elsején konszekráltatott a pékek tűzvész ellen védő patrónusának, Szent Flóriánnak a tiszteletére. A jól fölszerelt kápolna azonban nem elégítette ki Christ jámbor lelkét, és ezért nagyobb méretű kápolna építésére határozta el magát. Ennek megtervezését és fölépítését Christ rábízta Nöpauer Máté építőmesterre. Alig indultak meg az új kápolna építésének az előmunkálatai 1759 tavaszán, amelyeknek első fizetési részleteit még Christ személyesen teljesítette, május 15-én 68 éves korában elhunyt Christ (1691—1759). Vagyonát végrendeletileg az épülő kápolnára hagyományozta ; végrendeletének végrehajtójául, továbbá az épülő kápolna befejezőjéül és a kápolna fölött rendelkező patronusul a budai városi tanácsot jelölte ki. Kívánsága szerint a hajóban örök nyugalomra elhelyezett teteme fölött a kápolna 1760 nyarára fölépült; július 3-án már litániát tartottak benne és július 30-án a vízivárosi jezsuita superior már misét mondott benne. Azonban belső fölszerelésének és berendezésének az elkészítése eltartott 1770-ig Eberhardt Antal és Weber József I^énárt szobrászok, Falkoner Ferenc és Wagenschön Ferenc festők közreműködésével, mégpedig Nöpauer tervei és Kögl Ádám vízivárosi jezsuita plébános tartalmi irányítása alapján a következő időrendben.
