Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180
170 REXA DEZSŐ igaz, hogy veszélyeit is, mert nem ritkán a hirtelen kerekedett viharok, zivatarok, olykor a majáiisi uzsonnán mértéken felül élvezett jó budai vörösbortól virágoskedvre derült utasok tántorgása, féktelensége életveszélyeket hozott a csónakban ülőkre. Bléggé emlékezetes példája a hirtelen kitört zivatar kétségbeejtő veszedelmének a három évtized multán esett kirándulás, amikor a Pesten hangversenyező Wagner Richárd élete egy hajszálon múlt, hogy a veszedelmes csónakút áldozatává nem lett. 26 ) Persze sokkal veszélytelenebb volt a kirándulás a »I^ászlovszki kertjébe.« Laszlovszky Nándor, aki 1806-ban városi actuarius volt, majd a királyi jogügyek igazgatóságánál ügyész — a Zugligetben hatalmas telket szerzett. Ezt v Schams közismert budai könyvében 27 ) így írja le : Telkének fekvése pompás, mert a sikon kezdődik és a szőlős lankán folytatódva a sűrűn fás hegyre megy fel. A tulajdonos a telek legszebb pontján remek Tusculanumot épített, mely nem marad el a nagy Cicero itáliai Tusculanuma mögött — •— — A telek a 17-ik században a Karmelitáké volt, amit ma is hirdet egy határkő ebből az időből. Amilyen szép a kies telek s azon a négy ión oszlop ékítette nyaraló épület, éppen olyan gyönyörű kilátást nyújt e hely a völgybe — melynek pompás képét a legszebb hegyek, erdők, sziklák ölelik át. . . A »Laszlovszky« később, még a század utolsó tizedeiben is tényleg a budaiak és pestiek kedvenc mulatóhelye, ahol ünnep- s vasárnap délutánokon a »vigadók zsibongása« nagy volt. Czili és Bimsz a borbély, a darab két hőse párdalt énekel, mely helyi vonatkozásokkal van telve. A színpadról hangoztatott helyi vonatkozások mindig a legnagyobb sikerre számíthatnak. A közönség otthona, lakóhelye iránt természetszerűleg nagyon érdeklődik és mindig vannak kérdések, amelyek napi érdekúek, és ismét vannak kérdések, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a mulatni kivánó publikum előtt apró kis csipkedésekkel lehessen közeledni a város circumspectus hatóságához és lehet bizonyos maradiságot, késlekedéseket, hibákat, mulasztásokat, gyengeségeket humorosan szóvátenni. Ez a közönségnek csemege, mindig alkalom szívesen vett nagy gaudiumra. Ma az ilyes, ha tán előkerül, operett-betét, úgynevezett kupié szokott lenni. Azonban az operett, mely a maga idejében igen kedvelt műfaj lesz az énekes színpadokon, új századunk első évtizedéig alig lőn ismertté, de az elmúlt század első évtizedétől addig, míg a könnyű múzsát uralta a színpad, kedves élvezetet nyújtott abban a komikus fülbemászó, de mindig igen egyszerű dallamú kupléja, mely épen ilyen helyi vonatkozású refrènes, könnyed kis dalocska volt. Körülbelül ennek felelt meg Aline-ban az a kettős dal, melynek sikeréről a Honművész birálója is beszámol, s melyet Czili így kezd el : Megnőttek-e már a fák a Duna mellett ? Mindenki jól tudta erre a pajkosan felvetett kérdésre a választ : — dehogy nőttek ! A hatalmas folyam mindkét partja a két nagyváros legsiralmasabb képét mutatja. Az e korból származó nagyszámú látkép mindegyike a Dunapart sivárságáról beszél.
