Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180
166 KEXA DEZSŐ Az 1839. esztendő júniusában jelenik meg Munkácsy János szerkesztésében a Budapesti rajzolatok és 1840-ben a Szalay I v ászló által alapított legelső magyar revue, a Budapesti Szemle. 1848-ban pedig Házmán Ferenc, 12 ) Buda városának egykori főügyésze, majd követe a pozsonyi országgyűlésen, aki elsőízben szólalt meg magyarul a városi tanácsteremben — először vetette fel a két város egyesítésének gondolatát és nyitotta meg a tervezgetések zsilipjét, mi legyen az egyesült új város neve : — Buda-Pest, vagy Pest-Buda, vagy Budapest? Az Aline budai magyar előadása már a Budapest név gyakoribb megjelenését megelőzően a mai alakban használja a két külön város egyesített nevét azon egyszerű célzattal, hogy egyformán kielégítse mind a budai, mind a pesti közönséget. Nem csekély zavar van azonban a most közkézen forgó forrásművekben maga a darab és különösen szerzője körül. A német színpadi irodalom ugyanis két dalosjátékot ismer, melynek címe Aline. Az elsőnek szerzője Treitschke Gusztáv Frigyes színész és rendező a bécsi udvari színháznál. Franciából fordított darabjának címe : Aline, Königin von Golconda. 13 ) Ferenczi Zoltán közismert kolozsvári színészettörténetében 14 ) azt mondja, hogy a nagymultú színházban színrekerült: Aline op. Treitschke, zen. Berton f. Kiss János 836. I. 29. E szerint tehát a Treitschke-féle zenés színpadi mű Kolozsvárt színrekerült volna. Ezt mondja különben Szinnyei is egy helyen Kiss (Iván) János neve alatt 15 ) ilyeténkép : Aline, golkondai királyné vagy Budapest a világ más részében, tündéres vigj. 3 felv. Treitschke G. Fr. után ford, dalai Pály Elektől (előadatott Budán 1834. V. 27. VI. 15. Kolozsvárt 36.1. 29. Debrec. 36. IV. 12.) Igen ám, de ugyancsak Szinnyei Pály Elek életének és irodalmi munkásságának ismertetésében 16 ) így szól : Aline, golkondai királyné vagy Pécs a világ más részében, tüneményes vig dalljáték 3 felv. Bäuerle munkája. Magyarra tette Kiss János, dalait Pály Elek, zenéjét szerzé Müller Vencel. (Előadták: Pécs 1835. V. 27.) Benkő Magyar Színvilága a »Magyar színpadokon előadott eredeti és fordított színművek 1565-től 1872-ig, szerzők és fordítókkal« című lajstromában így idézi a darabot : 17 ) Aline, golkondoi királynő írta Bauerle, fordította Kiss János. Könyves Máté Játékszini Koszorú című színészeti zsebkönyvében, mely 1834-ben jelent meg és szerkesztője s kiadója épen a budai színjátszó társaság ügyelője volt — az Aline-t még meg sem említi. 18 ) E zavarba P. Kádár Jolánnak a pesti és budai német színészetről írt kitűnő munkája derít világosságot, mert az előadott darabok lajtsromában a következő három darab címét jelzi : Aline, Königin von Golconda. Vial és Faviers. Zenéje : Berson. Első előadása 813. IV. 14., utolsó 817. VII. 20. Előadták 15-ször. Aline, od. Pest in einem anderen Weltteile. Zauber-Parodie 3 f. Bäuerle, zenéje Müller 823. II. 24. — 843. VI. 29. Előadták 51-szer.
