Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112-141

140 MIHAUK SÁNDOR JEGYZETEK. x ) Ulrich Huber— Gustav Oertel : Siebenbürgisch-sächsisches und anderes Zinn. (Die Altzinnsammlung von Richard Huber). Reichenberg 1936. 67.1. — Dr. Bielz Gyula, a nagyszebeni Brukenthal Múzeum igazgatója szíves közlése szerint Pauser Mátyás nagyszebeni szerepeltetése Huber tévedésén alapszik. Bielz Gyula kutatásai szerint ugyanis Fauser Mátyás és Fauser János ónöntők nem működtek Nagyszebenben. a ) Mindkettő az Országos Levéltár őrizetében van. 3 ) Gróf Pongrácz Jenő úr szíves ígérete alapján remélhetjük, hogy gyulavári vadászkastélyában levő óngyüjteménye vizsgálat alá kerül, s így a pestbudai ón­mű vesség számos értékes emlékével lehet majd gazdagítani a budai és pesti XVIII. századi ónemlékek idáig ismert szegényes sorozatát. 4 ) A középkori budai ónművek jegyeit először Ervin Hintze közölte a »Die deutschen Zinngiesser und ihre Marken« című műve VIL kötetének (Süddeutsche Zinngiesser, Teil III., Leipzig 1931.) 424. lapján. 6 ) Az általunk budainak vélt három középkori ötvöstárgy jegyeit Kőszeghy Elemérnek a »Magyarországi ötvösjegyek«-et közreadó munkájában (Budapest 1936) a 370. lap 2157. és a 371. lap 2159. és 2160. száma alatt láthatjuk. Kőszeghy egyelőre ismeretlen provenienciájú jegyeknek tartja őket, az Esterházy hercegek serlegét pedig Zápolya István egyik ötvösétől származtatja. Oskar Schürer— Erich Wiese : Deutsche Kunst in der Zips (Brünn— Wien— Leipzig 1938) c. munka, a 242. lapon a 437. szám alatt, hasonlóan Kőszeghy álláspontját közli. Kívánatos, hogy e fontos probléma tisztázása céljából Kőszeghy plemér az Esterházy-féle krizoprász serleggel kapcsolatban végzett munkálata eredményeit hamarosan tegye ismertté. 6 ) Danninger József : Pozsony szabad királyi város 1526/27. évi számadáskönyve művelődéstörténeti szempontból. Budapest 1907. 147. 1. 7 ) A további kutatások megkönnyítése céljából felsoroljuk azokat a pesti eredetű ónműveket is, melyeken a készítő mester monogrammja már felismerhetetlenné kopott : 1. Kenyérosztótányér az ócsai református egyház birtokában. Átmérője 27*5 centiméter. Kerek idomú, egyszerű, sima. Peremén vésett körirat: BZ : T A L. MELJ BT. A : NEMEDI CSILLUS : MIHAj AZ : ÓLCSAI Sz : R ECCLESIARA : CSINALTATOT ANNO 1725. 2. Kupa a fülöpszállási reformátusok tulajdonában. Magassága 32*7 centiméter. Hengeres teste három, gömbös, szárnyas-angyalfejes lábon áll. Testén elől vésett leveles koszorúban tizenegysoros vésett felirat : AZ NES KUN FÜLÖP SZÁL LASIR Ecclesia CSinaltatta T : KECSKE METI DANIEL Ur Preaedi Kátorságá ban, és Nagy Gerg gely Ur BI-ROSá (sic)bann 1732. Testén négy vésett és poncolt hevederes dísz. Széles, nagy kiöntőcsőrrel és tagolt billentővel. Fedelén orsós gomb. 3. Kupa a kunszentmiklós-pusztakerekegyházi református templomban. Magassága 29*8 centiméter. Hengeres testtel és három, gömbös, szárnyas-angyal­fejes lábbal. Fedélgombja hiányzik. Levéldíszes billentője csigás végződésű. Tagozott kiöntőcsőrénél vésett felirat : N. KUNST. MIKLOSI R ECCLESIAE 1737 8 ) Köszönettel tartozunk dr. Bánrévy György úrnak, aki ezen adat szíves közlésén kívül munkánk egész ideje alatt hasznos és támogató jó tanácsokat adott s a Székesfővárosi Levéltárban való kutatásunkat nagyban elősegítette. Szükségesnek látjuk felemlíteni még annak a két keresztlevélnek az adatait is, melyek a pestbudai ónmüvescéh iratai között maradtak reánk: 1. 1799 december 16-án született az az Andreas, akinek az anyja Zeller Ágnes, apja Simphorianus volt. 2. 1782 november 16-án Soroksáron született Hampl Pál fia, Károly. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom