Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111
no DÖMÖTÖR SÁNDOR György: Orvostörténeti vonatkozások Szent István idejében. Debreceni Szle. 1939. évf. 41-43.1. 68 ) Ethn. 1936. évf. 154—155. 1. 69 ) Kühár : id. m. II. 95. 1., Sebestyén: Honf. mondái. I. 99. 1. 70 ) Krohn: id. m. 78. 1. 71 ) U. o. 59—61. 1. 72 ) U. o. 49. 1. 73 ) U. o. 95. 1. 74 ) U. o. 96. 1. 75 ) U. o. 98. 1., Kálmány : id. m. II. 218. 1. 76 ) Krohn : i. m. 293. 1. 77 ) U. o. 365. 1. 78 ) Belitzky szerint (Adatok ... 37. 1.) az ősi mészégetőtelepen a magyarok bolgár és pannonszláv lakosságot találtak. Török ethnikumú nép korai jelenléte megerősíti azon feltevésünket, hogy annak vallási hagyományai hatottak a magyarságra. V. ö. Balogh Albin: Mindennapi élet Szent István korában. SzlB. III. 563., 583.1. 79 ) Belitzky János : Sopron vármegye története. Bp. 1938. I. 192. 1. 80 ) Cholnoky : id. m. 316. 1. 81 ) Nagy Lajos : id. m. Tanulmányok IV. 20. s köv. 1., Horvát István : id. m. 21—25. 1. 82 ) Herrmann szerint Vargyas közelében van a gyönyörű idomú Ejtelkö vagy Ejtökő. »Vájjon nem volt-e ez«, mondja Orbán (I. 93.) »székely őseinknek valamely Tarpei sziklája, honnan bűnösök a mélybe ejtettek, mert hogy a régi pogány korban szikláról való leejtés vagy inkább letaszítás által gyakran büntettek őseink, példa erre szt. Gellért püspök.« Idézi Herrmann ezenkívül az Istenkelete (Szilágysomlyó mellett), Istenszéke (a Maros jobbpartján, Vécs felé), Ördögoltára (Mátéfalvánál), Pogányhavas (Szépvíz felett), Nagykő (Siklód mellett) nevű hegyeket, mert ezekről is maradtak fenn olyan hagyományok, hogy »a pogány magyarok ezeken mutattak be különféle áldozatokat Isten előtt.« (Id. m. 33—34. 1.) 83 ) Karácsonyi János : Szent Gellért élete. Bp. 1925. 54. s köv. 1., Karsai: SzIE. III. 206. s köv. 1., Mihályi : SzlB. I. 384. 1. 84 ) Juhász Kálmán: A csanádi püspökség története. Makó 1930. 88—91. 1., Deér József : Pogány magyarság— keresztény magyarság. Bp. 1938. 155. 1., Kühár : id. m. Szent Gellért és társainak egyedülálló vértanuságából »a nép és a pogány papság ellenállásának gyengeségére« utal. 85 ) Erdélyi László : I. István magyar király, Imre herceg és Gellért püspök szenttéavatása. SzIE. I. 569—570. 1. 86 ) Juhász Kálmán : id. m. 89. 1. 87 j Mihályi Ernő: Szent István élete és müvei. Bp. é. n. I. 133. és 153. 1., II. 63. 1. Rupp szerint Pest város Boldogasszony plébániatemplomában I. Mátyás király alatt Szent Gellért oltára a szabók és a borbélyok céhtársulatáé volt. (Id. m. 242. 1.) 88 ) Némethy Lajos : Hol állott Szt. Gellért vértanú temploma ? Archaeologiai Értesítő 1889. évf. 208—209. 1.— V. ö. az eredeti források utalásaival. Képes Krónika : »Nunc in eodem loco ubi contritum est caput eius in honorem beati Gerardi martyris ecclesia sub monte apparet fabricata.« (Toldy-féle kiad. XL. VIII.) Thuróczi, aki ezt az adatot felhasználta és saját tapasztalatait is feljegyezte, szórói-szóra ismétli annak jeléül, hogy I. Mátyás korában még így volt. Muglen krónikája pedig azt mondja: »Vnter dem perg de sant gerhard erslagen wart, do is ein kich gepaut in seiner ere.« (Kováchich : Sammlung kleiner noch ungedruckter Stücke. 50. 1.) Bonfini : »Novum autem in suburbio Budensi, ubi ille deturbatus est, sacellum est divo Garardo dicatum.« (Decad. IL Libr. IL 1568. kiad. 224. 1.) Horvát István: id. m. 29. 1. 89 ) Némethy : id. h. 90 ) Tanulmányok IV. 71. 1., Rupp : id. m. 240.1., Pesty : id. m. 163.1., Schoen Arnold: Buda és Óbuda XVIII. századi templomai. Történetírás 1937. évf. 52. s köv. 1. 91 ) Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. 119., 261. 1., Horváth Henrik : Budapest művészeti emlékei. Bp. 1938. 16—17. 1., u. a.: Buda a középkorban. Bp. 1932. 17., 62. 1., u. a: Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bp. 1935. 87., 90—92. 1. 92 ) Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza. Tanulmányok IV. 61. 1.
