Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

••' SZENT GÉBÉRT HEGYE ES A BOSZORKÁNYOK JQ7 mulatság, ünnepség, összejövetel emléke, amelyet Szent Gellért halálának emlékére pogány módon tartottak. A hagyomány elhalt, s a hagyomány emléke beolvadt a nyugati, újabb eredetű boszorkányos mende-mondákba. A Gellérthegyhez fűződő boszorkánygyűlés emléke a töredékes népi adatokban sokkal pontosabban utal a boszorkányhit Európa-szerte közismert részleteire, mint a XVII. századtól kezdve a boszorkányperekben lelhető adatok. A XI. és a XVII. század között azonban olyan űr tátong, — mivel bizonyító adat rendelkezésünkre nem áll, — hogy ősi, finn-ugor eredetű vallási hagyományokhoz való kapcsolását túlmerész cselekedetnek tartjuk. Azt azonban kijelenthetjük, hogy magyar eredetű hagyomány, melyhez csak az utóbbi időben tapadtak idegen elemek. Dömötör Sándor JEGYZETEK. x

) Warga László : A Szent Gellérthegy jövője. Bp. 1924. 8.1. — A szerző utal egy előadásra, amelyet a Gellérthegy múltjáról tartott, azonban erről nem sikerült többet megtudnom. 2

) Cholnoky Jenő : Magyarország földrajza. Bp. é. n. (A föld és élete. VI.) 312—316. 1., Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp. 1937. 154. 1. 3

) Solymossy Sándor egyetemi tanár út szíves közlése szerint ezelőtt mintegy 65—70 évvel, amikor még szőlők voltak a Gellérthegy oldalában a Gellértfürdő környékén, egyik szőmlőunkás említette, hogy »bizony, még most is vannak boszorkányok a Gellérthegy belsejében és azok zsinatolnak, mikor morog a föld.« Anélkül, hogy ezt az egyedülálló adatot további kutatásainkhoz kapcsolnók, a boszorkányhiedelmek keletkezésével kapcsolatban felhívja figyelmünket a Gellérthegy környékén jelentkező különleges természeti erők hatására is. 4

) Megyery Ella: Budapesti notesz. Bp. (1937) é. n. 79. 1. 5

) Katona Lajos : A Gellérthegy boszorkányai. Pesti Hírlap 1897. ápr. 18. XIX. évf. 108. sz. 36. 1. 6

) Bán Aladár : Néhány szó őseink istentiszteletéről. (Krohn Gyula : A finnugor népek pogány istentisztelete c. könyvének magyarnyelvű kiadásában. Bp. 1908. 365. 1.) Herrmann Antal: A hegyek kultusza Erdély népeinél. Kolozsvár 1893. 34. 1. 7

) Ezen a helyen kell köszönetet mondanunk dr. Budó Jusztin székesfővárost főlevéltárnok úrnak, aki felhívta figyelmünket az utóbbi évtizedekben közzéteti levéltári anyag által a kérdés rendezésére nyújtott lehetőségekre. Itt mondunk köszönetet azoknak is, akik az adatgyűjtés nehéz munkájában segítségünkre voltak. — Gyakrabban használt rövidítések : Ethn. = Ethnographia — Népélet, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata ; Tanulmányok = Tanulmányok Budapest múltjából. Szerk. dr. Némethy Károly és dr. Budó Jusztin ; SzIE. = Szent István Emlékkönyv. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. — A kérdés néprajzi vonatkozásait részletesen kifejtem A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben c. értekezésemben is. (Solymossy-Emlékkönyv. Bp. 1939.) 8

) Komáromy : Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bp. 1908. 135. 1. 9

) Komáromy: id. m. 193—196. 1. 10

) A külföldi boszorkányperekkel való összehasonlítást sürgeti Kováts László : A szegedi boszorkányperek c. cikkében. Ethn. 1900. évf. 281—282. 1. n

) Trócsányi Zoltán : A történelem árnyékában. Bp. 1936. 282—286. 1. 12

j Trócsányi: id. m. 286—287. 1. 13

) Trócsányi: id. m. 293. 1. 14

) A madár hívójele De Coster híres Thyl Ulenspiegel-]énék szerencsétlen sorsú Kathelinejét juttatja eszünkbe, ki a halászsas hívójelére ment ördögi szerelmeséhez éjszakánként.