Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111
SZENT GEIFERT HEGYE) ÉS A BOSZORKÁNYOK 103 vagy más néven Kispest (minor Pest) helységnek a plébániatemploma Szent Gellért tiszteletére volt szentelve. Egyik plébánosának pecsétnyomója a Nemzeti Múzeum birtokában van. Körirata: S. GERHARDI PLEBANI SCI GBRH. 89 ) 1391-ben egy jogvitával kapcsolatban szerepel a Gellértegyház plébánosa (Plebanus Ecclesiae S. Gerardi sub monte Pestiensi). 90 ) A Szent Gellért vértanú püspök emlékezetére emelt templom tehát a Gellérthegy északi részén elterülő városrészben volt valamikor. Mivel a templom plébániatemplomként szerepelt, Némethy szerint a legvalószínűbb az, hogy a mai tabáni templomok egyike áll a régi Szent Gellért templom helyén. A Gellérthegy alján előkerült XI— XII. századi leletek III. Béla udvari műhelyének stíluskörébe tartoznak, s arra a templomra utalnak, amely ezen a környéken épült valamikor Szent Gellért emlékezetére. 91 ) Gárdonyi Albert szerint »az a templom, amelyre a Gellért-legenda utal, a mai Döbrentei-tér környékén a tatárjárás előtt Kispest, más néven Kelenföld temploma volt, amit az is bizonyít, hogy ezt a templomot utóbb Szent Gellértről nevezték el.« 92 ) Kelényi szerint a mai Tabán Boldogságos Szűz-temploma az a hely, amely egy 1236. évi okmányban »ecclesia B. Gerardi martyris de parvo Pest seu Cremfeld« néven szerepel. Ha tehát Szent Gellért egyházáról tesznek említést, ez csak azt mutatja, hogy a tabáni Szűz Mária templomot ebben az időben Szent Gellért egyházának nevezték. Szent Gellért temploma sokáig tartozott a szent helyek közé, amelyeket a felgyógyultak fogadalomból felkerestek. 93 ) Jovius szerint hasznos volt Szent Gellértet a dögvészeseknek segítségül hívni, amit képek és felfüggesztett adományok mutattak. 94 ) Kegyuraságát IV. Béla király a bélakúti cisztercieknek adományozta. Az 1236. évi adománylevél szerint Szent Gellért templomának fiókegyháza volt a sasadi és az őrsi templom. 95 ) Rupp nem tudott semmit kinyomozni arról, hogy a törökvilág előtt milyen volt a Gellérthegy és környéke. 96 ) Nagy szőlők lehettek erre. 97 ) A hegy alján volt a szegényes kis város. Itt volt a templom, melynek alapítója maga András király volt. A templom sorsa nem követhető nyomon ; valószínű, hogy a török betöréskor pusztult el. 98 ) Az elpusztult templom köveiből a jezsuiták 1715-ben kálváriát építettek. 99 ) Bz fejlesztette ki a hagyományos gellérthegyi búcsút, amely már az 1830-as években is nagy tömegeket vonzott a Gellérthegyre. 100 ) Bgyébiránt még a XVIII. század elején volt Budán egy Szent Gellértről elnevezett kápolna, Batthyány Zsigmond esztergomi érseknek a budai kiváltságolt plébániában 1732 december 31-én tartott kánoni vizsgálata szerint. 101 ) Szent Gellért iránt ma is él a kegyelet. Minden magyar ember tudja, hogy ő volt Szent István király egyik leghasznosabb, fáradhatatlan, erényekkel és akaraterővel telített munkatársa. 102 ) Sok tekintetben az ő fáradozásának köszönhető a magyarság nyugati kultúrája. A nagy körben ható, eleven erejű férfiúról elnevezett hegyhez fűződő hagyományok azonban ellenfelei emlékéből is őrizhetnek számunkra néhány halványan utaló vonást a múltra. A tiszteletére épült templom arra utal, hogy halálának az egyház nagy fontosságot tulajdonított, a szent tisztelete pedig azt bizonyítja, hogy személyének a nép előtt nem mindennapi jelentősége volt. Szent Gellért hegyének pontos, és szabályos megnevezése olyan hagyományokban,
