Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91

82 GAKÁDY SÁNDOR a lukas kőhöz és XI. innen fölmegy a Higyes hegy aljához és itt egy hatardomb ; XII. és innen a határjelek mentén addig a hegyig, amelyet Pilishegynek mondanak és XIII. innen a határjelek mentén lemegy az esztergomi nagy úthoz ; és itt határdomb van ; XIV. és innen fölmegy a Tebeura-hegy közepéig és XV. innen három faluval, nevezetesen Megyénél és a két Pazándok faluval osztozván (a határon) a Dunáig megy.« Itt mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy ezen az adaton kívül más olyan oklevél vagy adat, amely Óbuda teljes határát adná, egészen a XVIII. század második feléig sajnos nem áll rendelkezésünkre. Megvan ugyan még Nagy Lajos király 1355. évi határ járó és II. Lajos király azt újból bejáró 1524. évi levele, valamint Perényi Imre nádor 1510. évi parancslevele. Mindezek azonban Óbuda határának nem teljes vonalát, hanem csak egy-egy részét adják. Megvizsgáljuk tehát, hogy az 1212. évi határjáró levél adatai miképen egyeztethetők össze Óbudának a XVIII. századból ismert határvonalával. A m. kir. Országos Levéltárban van Kneidinger András kamarai mérnöknek Óbudáról 1778-ban készült térképe,

60

) valamint Karpe Mihály kamarai mérnöknek ugyanazon időtájból,

61

) végül Smith János folyammérnöknek (Navigations Ingenieur) 1813-ból való részlettérképe

62

) Óbuda nyugat-északnyugati határáról és a Székesfővárosi Múzeumban egy 1760— 1780 közti időszakból való, továbbá Ballá Antalnak a XVIII. század 90-es éveiben készült térképe. Irányadónak tekinthető még Vörös Lászlónak 1833-ban készült, ugyancsak a Székesfővárosi Múzeumban levő térképe is. Mindezeken a térképeken Óbuda határa délen a Határ-, ma Nagyszombat-utca vonalába esik. Kár volt ezért az utca nevét, amely Óbuda egykori^ koronaváros határának emlékét Őrizte, megváltoztatni. Úgy véljük, hogy azok, akik Óbuda középkori déli határát a mai Szépvölgyi-útnál, tehát vagy egy fél kilométerrel lejjebb keresték, tévutakon jártak. Megtévesztette őket Nagy Lajos 1355. évi határjáró levelének II. métája, amely így szól : »et abinde ad eandem partem modicum procedendo, venit ad quendam lapidem rotondum, in superiori parte dicte Ecclesie S. Jacobi situm, iuxta viam per quam Buda itur in veterem Budám, iuxta quern est alius lapis pro meta positus

;

« Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ez a megállapítás csak a mai Újlaki-templomra vonatkozhatik, pedig ennek a következtetésnek tudomásunk szerint semmi határozott alapja nincsen. Sőt még az sem bizonyos, hogy Kcclesia S. Jacobi a templomra vonatkozik-e vagy pedig magára a községre, Szt. Jakabfalvára. Erre az utóbbi véleményre annál inkább fel vagyunk jogosítva, mert pl. Fehéregyháza (Alba Ecclesia) is nem egy esetben jelentett templomot és egyúttal községet is, és mert Nagy Lajos király határ járó levelében az I. méta szövege is erre enged következtetni. Ez ugyanis így szól : »... et transeundo Danobium versus partem occidentalem tendit ad rippam ipsius Danubii ad duas metas lapideas, quarum una separat Budeveteri et altera ville Sancti Jacobi apostoli« ; a második méta pedig, amint láttuk, erre utal, amidőn azt mondja : »dicte Ecclesie S. Jacobi«. De egyáltalában nem tartjuk valószínűnek, hogy Óbuda határa a török hódoltság alatt megkisebbedett volna. Igaz, hogy Óbuda ez alatt az időszak alatt sokat szenvedett, jelentős épületei elpuszultak, lakosságának