Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 79 járnak el.« II. Endre szabadalomlevele tehát a pristaldusok rovására nagyobb hatáskört biztosít az úgynevezett hiteles helyeknek. A pristaldusok szerepét azután lassan-lassan átveszik a »Homo regiusok« és a hiteles helyek. A hiteles helyek fontosságát emelte egyúttal az írásbeliségnek mind nagyobb kiterjedésben való alkalmazása is. Megemlékezik a budai káptalanról mint hiteles helyről II. Ulászló király 1498-i harmadik vagy kisebb »Decretuma«. 50 ) Ennek 12. cikkelye kimondja, hogy a boszniai káptalanhoz hasonlóan a budai káptalan is az egész magyar birodalom területére állithat ki káptalani bizonyítványokat. De viszont ez a törvény bizonysága annak is, hogy minden emberi intézmény idővel az emberi gyarlóság és haszonlesés következtében elsekélyesedik, visszaélések forrásaivá válik. Ugyanis ennek a törvénynek 14. cikkelye 51 ) kimondja, hogy: »A hamisítók, akik a káptalanokban és konventekben hamis írást pecsételnek, éspedig azok a káptalan- és konventbeliek, akik a hamisítás alkalmával az elkövetők között voltak, homlokukon és arcuk mind a két oldalán tüzes bélyegzővel megbélyegeztessenek.« — »Azonfölül ennek megtörténtével az ilyenek jövedelme elvonandó.« Röviden megemlékezünk most Békefi Rémig : A káptalani iskolák története Magyarországon c. munkája nyomán a káptalan szervezetéről is. A káptalan élén a prépost (prepositus) állott, övé volt az első szó. Utána az olvasó kanonok, vagyis lector következett, a prépost távollétében egyúttal helyettese s a székesegyházi iskola vezetője, rector a. (Ld Békefi: A káptalani iskolák tört. 36.1.) Az iskolásokat, scholasticusokat ő tanítja a helyes hangsúlyozásra. Isteni tisztelet alatt fölügyel az evangélium, az epistolák és prophetiák éneklésére és a leckék olvasására. A káptalan által kiadott okleveleket ő vagy megbízottja írja le és rendszerint ő is pecsételi. Az éneklő kanonok, vagyis cantor vezeti a kart és tanít énekre. Az őrkanonok vagy custos őre a káptalani levéltárnak és pecsétnek. Azonkívül az egyház könyv- és kincstára is őrizete alá tartozik. Mindezeket az oklevelekkel együtt a székesegyházzal szomszédos levéltárban (armarium, camera, conservatorium, sacristia) tartották. Az éjjeli őrizet alatt a megbízott őr, rendesen a sekrestyés, föl is volt fegyverezve. A dékán a lelki ügyek intézője. Az esperesi kerület vezetője. Vezeti azonkívül a káptalan jogi és gazdasági ügyeit. A mesterkanonokok vagy magistri s a karbeli papok : misés pap, szerpap, alszerpap és klerikus. A karbeli papok közül kerültek ki a kápolna-mesterek vagy igazgatók (rector capellae), máskép káplánok (capellanusok), valamint az oltárigazgatók vagy mesterek (altarista). Végül a sublector és a succentor, akik tulaj donkép tanítással foglalkoztak, a sekrestyés vagy alkincstartó és az orgonás. A káptalan központja természetesen a székesegyház és.a prépostságnak vele kapcsolatos vagy közelében csoportosuló épületei voltak. Óbudán két nagyobb pusztulásról tudunk. Az egyik 1223-ban esett meg, amikor tűzvész pusztította el a várost és hihetőleg a székesegyházat sem hagyta érintetlenül. 52 ) A másik a tatárjáráskor egyenesen a székesegyházat érte. Valószínűnek kell tartanunk, hogy ezután helyreállították.
