Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 77 Bél bán, János püspök, Antinus püspök, Gereon, a királyi udvar gondviselője, János ispán, Apa ispán stb.. . « Látható ebből az okiratból, hogy a káptalan, különösen eleinte szűkös anyagi viszonyok között volt. Ezzel kapcsolatban megemlítendőnek tartjuk, hogy Schmitth Miklós szerint 37 ) Martirius esztergomi érsek 1151-ben a föntebb említett Mikó, szerinte Mihály óbudai prépost kérelmére fölszentelte az Óbudán vagy II. Géza király által építtetett vagy már Szent Iyászló király alatt megkezdett, a Szűz Anya tiszteletére rendelt bazilikát. Ez tulaj donkép azonos a prépostsági templommal, amint azt VI. Ince pápának 1353 augusztus 31-én kelt bullája 38 ) is bizonyítja. Ebben épen a Nagy Lajos király által az óbudai prépostságnak fölajánlott cserére nézve intézkedik s az óbudai várról mondja, hogy:».... ad ecclesiam beaté Marie de veteri Buda dicte diocesis (t. i. a veszprémi) et eiusdem ecclesie prepositum et capitulum pertinens.« Szokás volt t. i. az egyházat védőszentjén (ez esetben Szent Péter apostolon) kívül a Szűz Anyáról is elnevezni. Inkább az látszik ebből valószínűnek, hogy a Péter király által megkezdett templom építését, amelyről a föntebb már említett lengyel krónika írója — Gallus — azt állítja, hogy még az ő idejében (1112—18 körül) sem készült el, Szent Ulászló király újult erővel folytatta, és II. Géza király végre befejezte. Ez első tekintetre ellentmondásnak látszik, mert azt a gondolatot ébreszti egyesekben, hogy, ha nem volt készen a templom, miképen működhetett a már meglévő káptalan II. Géza és Szent I^ászló előtt. Ha azonban tudjuk, hogy számos olyan templom volt a középkorban — de napjainkban is —, amely évtizedeken, sőt évszázadokon át épült, és építés közben mégis használták már elkészült részeit isteni, szolgálatra, akkor ez az aggályunk a Gallus-krónikával szemben megszűnik. Egyik fő jövedelmi forrása volt az óbudai káptalannak már Szent László király óta a tanyahalászat. Ez ma is dívó neme a halászatnak, amellyel a halak nagy tömegét lehetett egy-egy fogásra pl. kerítő hálóval kifogni. Erre ma is azt mondják : kerektanyát vetnek. Apró halászat : horgászás, fogás meritőhálóval stb. nem tartozott ide. (L,d a 36. jegyzetet) Ezért büntették oly szigorúan az orv-tanyahalászatot. Óbudán a tüzes vas próbáját is szokták tartani. Érdekes okirat bizonyítja például, hogy Óbudán 1211-ben Uros pannonhalmi apát Gatyk kamara-gróffal szemben a tüzes vas próbájával bizonyította, hogy Sala földje az apátság jogos tulajdona. 39 ) A tüzes vas próbája beleillik amaz idők sötét, komor, még a pogányságtól átitatott szellemébe. Ennek többé-kevésbbé még az egyházi férfiak is hódolni kénytelenek. A pápák, így Nagy Szent Gergely, II. Szilveszter és III. Honorius fölszólaltak ellene, de nem sok eredménnyel. Ezt csak úgy tudjuk megérteni, ha teljesen beleéljük magunkat abba a korba, amely a hitbuzgó vallásosságot össze tudta egyeztetni a vad erőszakkal és kegyetlenséggel. A legújabb időkben ez a beleélés nem is olyan nehéz. A világháború és következményei elég közel vittek bennünket a középkorhoz. A budai káptalan a saját területére vonatkozó ügyekben nemcsak
