Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története 180-189

182 JUHÁSZ I,AJOS annyi érv szólt mellette, mint Andrássy mellett, csakhogy ezek az érvek két merőben különböző egyéniségről adnak vetületet ebben a konkrét esetben. A kérdést talán érdemes egy kissé részletesebben előadni, mert amellett, hogy elvezet a fővámháznak a mai helyén való felépítéséhez, végső eldöntésében jellemző a kiegyezés utáni kor két legértékesebb alakjára, Andrássyra és Lónyayra egyaránt. Az 1850-es évek közepéig a vámkezeléssel kapcsolatos eljárásokat Pesten a cs. k. főharmincadhivatalban, illetőleg az 1851 november 6-i rendelet után a cs. k. fővámhivatalban végezték. A Színház- és József-tér közt állt a vámház, hatalmas emeletes épület, egyszerű, nemes architektúrával. Az 1830-as években merült fel először az a gondolat, hogy a vámhatóságok elhagyják ezt az épületet.

2

) Az egyre jobban népesedő Pest lakosságának igazgatása mind nagyobb hivatalnoki szervezetet kívánt és ennek a megnövekedett hivatali személyzetnek befogadására lassan szűknek bizonyult az akkori városháza. Az 1808-ban alakult szépítő bizottság már a század elején foglalkozott a pesti városháza nagyobb épületbe való átköltöztetésével és így bukkant felszínre annak a lehetősége, hogy a városháza a harmincadhivatal helyére kerül. Ebben az esetben a vámhatóság számára a felső Dunaparton új épületet kellett volna a városnak emelnie és ez a körülmény jó darabig hátráltatta a terv komoly mérlegelését. József nádor azonban a városházának a harmincadház telkén való felépítése mellett foglalt állást és 1835-ben döntésre szólította fel a várost. A városháza elhelyezésének kérdése most beható megfontolás tárgya lett. A tanács, nehogy ez a legfontosabb és mintegy a város súlypontját jelképező hivatal kikerüljön a belvárosból, szívesebben látta volna a városházát a kegyesrendiek telkén, végül azonban 1837-ben egy harmadik megoldás mellett döntött olyanképen, hogy a meglevő városházi épületre második emelet építését határozta el. K terv megvalósítása előtt azonban közbejött az árvíz. A városháza is víz alá került és a későbbi vizsgálatok eredménye alapján nem látták ajánlatosnak a régi épületnek új emelettel való megterhelését. Visszatértek a harmincadhivatal telkének átvételéhez és a város 1838 májusában, majd 1839 novemberében előadott ajánlatával késznek mutatkozott a kamarával szemben a Színház- és József-tér közti telek elcserélésére. A kamara 1839 június 20-i feltételeit azonban, amelyek szerint egészen új épület felépítését kívánta, nem találta elfogadhatónak. A régi városháza átalakításához folyamodott tehát újból, bár József nádor 1841 február 16-i leiratára, amelyben ismét a harmincadépület megszerzését ajánlotta a város figyelmébe, mégegyszer megpróbált a kamarával megegyezni, de sikertelenül. 1842 tavaszán megkezdték a régi városháza átalakítását és 1844-re be is fejezték ; a harmincadhivatal telkének városháza céljára való felhasználását pedig többé nem kísérelték meg. A század közepére a forgalom növekedése következtében szükségessé vált a régi vámhivatal bővítése. Most tehát ismét tárgyalások indulnak meg a pénzügyi hatóságok és a város között a harmincadépület ügyében.

3

) A kamara már 1846-ban a felső Dunasoron levő Tömő-teret szemelte ki a vámhivatal új épülete helyéül. Közbejött azonban 1848 és még jó pár évnek kellett elmúlnia, míg a kérdést újból tárgyalás alá vették. 1855 július 21-én rendelte el a bécsi pénzügyminiszter, hogy a pesti pénzügy-