Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 45 A budai »országháziban 176 ) kijelölt helyiségek azonban korántsem voltak elégségesek ahhoz, hogy a három minisztérium hivatalait maradéktalanul befogadják. Mind a belügy-, mind a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nagyobbik fele kiszorult a főépülettől különálló bérházakba. 177 ) A közlekedés- és közmunkaügyi minisztérium is három különböző épületben volt elhelyezve. 178 ) A helyhiány olyan nagy volt, hogy pl. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik ügyosztályát istállókból átalakított helyiségekben helyezték el. 179 ) Bármennyire nagy és nehezen kielégíthető volt is azonban az újonnan felállított minisztérium helyszükséglete, az országgyűlésnek egykor Hillebrandt építette díszes hajlékát ez első berendezkedés során nem követelte áldozatul. 180 ) A belügyminisztérium, amelynek hatáskörébe az országháza gondozása tartozott, ez alkalommal még a legteljesebb mértékben méltányolta az országgyűlési termek művészi értékét s azokat 1867 augusztus 17-én kelt rendeletével táncmulatságok rendezésére ismét Buda város közönségének rendelkezésére bocsátotta. 181 ) A minisztériumi hivataloknak a berendezkedés során nyert elhelyezése legfeljebb pillanatnyilag elégíthetett ki, amíg az volt a legfontosabb, hogy az új kormányzati gépezet úgy-ahogy, de mielőbb megkezdje működését. Huzamosabb ideig azonban nem volt fenntartható. A szűkös elhelyezés semmi lehetőségét nem nyújtotta a kormányzati apparátus fejlesztésének. Az egyes minisztériumok hivatalainak több különálló épületben történt elhelyezése nehézkessé, vontatottá tette az ügyek intézését. S végül nem éppen csekély megterheltetést jelentett a kincstár számára a minisztériumok részére bérelt helyiségek után fizetett évi bér sem, amely pl. a belügyi, a vallás- és közoktatásügyi, a honvédelmi és a horvát tárcánál 1870-ben együttesen 41.916 frt 70 kr.-t tett ki. 182 ) Mindezek a hátrányok már kezdettől fogva időszerűvé tették az egyedüli kielégítő megoldást : megfelelő minisztériumi székházak építését. A gondolat alig két esztendő multán valóban fel is vetődött és éppen a volt helytartótanácsi, vagy amint ekkor már általában az egész épülettömböt nevezik, az országházi épülettel kapcsolatban legalább részben meg is valósult. 1869 május 1-vel az egyik bérelt házat, amelyben a belügyminisztérium több ügyosztálya volt elhelyezve s amely egyben a belügyminiszter természetbeni lakásául is szolgált; a honvédség főparancsnokává kinevezett József főherceg rendelkezésére kellett bocsátani. A hajlékukat vesztett belügyminisztériumi ügyosztályok elhelyezésével foglalkozva, a minisztertanács 1869 január 27-i ülésében elhatározta, hogy a belügyi, a vallásés közoktatásügyi, valamint a közlekedés- és közmunkaügyi tárcáknak négy, illetőleg három-három különálló épületben elhelyezett hivatalait az ügyvitel megkönnyítése érdekében egy-egy épületben vonja össze és hogy e célra a helytartótanácsi, a tárnoki és a plébánia-templomon túl fekvő kamarai épületet kibővíti. 183 ) A minisztertanács . e határozata az érdekelt minisztériumok közt lefolyt kölcsönös tanácskozások után a volt helytartótanácsi székház kibővítésében, illetőleg átalakításában konkretizálódott. A technikai elő-
