Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELJ SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 43 1824 tavaszára épült föl a helytartótanács székházának új szárnya, a mai Uri-utca 51. számú épületszárny. (1. sz. képen I—K—L—M). 162 ) A nádor által nagy nehezen kicsikart 163 ) építkezés alig húsz esztendőre oldotta meg a helytartótanács helyszükségletét. Az 1846—47. évek folyamán már ismét folynak a tárgyalások az épületek újabb bővítéséről. A helytartótanács tanulmányi biztosságával egyesített központi könyvvizsgáló hivatal, a közlekedési bizottmány, a számvevőség és az irattár helyszükséglete okoz gondot. Kz alkalommal a számvevőség épületének (a volt ferencrendi kolostor) egy második emelettel való fölemelését hozzák javaslatba. 164 ) Mielőtt azonban az építkezés ügyében még döntés történt volna, bekövetkeztek az 1848. esztendő mozgalmas eseményei, amelyek a tervbevett építkezés ügyét legalább is ebben a formában örökre eltemették. * A dikaszteriális rendszer megszűntével, az első magyar felelős minisztérium kinevezése után a budai országháza és a megszűnt helytartótanács épületei részben az egyes minisztériumoknak nyújtottak hajlékot, részben pedig az ekkor szervezett »közös álladalmi levéltár«-ban összevont különféle hatósági levéltárak elhelyezésére szolgáltak. A 48-as korszak e rövidéletű központi levéltári intézete a helytartótanács, a magyar és erdélyi kancelláriák levéltárait, valamint az ország levéltárát (a rendi archívum regnicolare-t) egyesítette magában. Kzek az országháza helyiségeiben és a volt helytartótanácsi főépület (a volt klarissza-rendház Uri-utcai része) egyes részeiben nyertek elhelyezést. 165 ) Budának a honvédsereg által történt megvívása előtt, 1849 első hónapjaiban, január 8-tól április 22-ig, a volt helytartótanácsi főépület falai közt őriztette Windischgrätz herceg Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét s utóbb április havában vele együtt gróf Károlyi Györgyöt és báró Jovich tábornokot is. 166 ) Az ostrom alkalmával a kormányhatósági épületeket súlyosabb kár nem érte. Mindössze az ú. n. kisebbik országház Országház-utcai épületét (ma Országház-utca 26.), amelyben azelőtt Kovachich József orsz. levéltárnok lakott, gyújtották föl az ostromló lövegek. 167 ) * A szabadságharc elbukása után, az abszolutisztikus kormányzat idején, a helytartótanács egykori hajlékát legnagyobbrészt a magyarországi központi kormányszerv, a Statthalterei für Ungarn, illetőleg 1853-tól kezdve a budai Statthaltereiabteilung, majd 1861-től 1867-ig a visszaállított helytartótanács hivatalai foglalják el. Az egykori klarisszazárda Uri-utcai részének (a mai Uri-utca 49. sz. épületnek) az utcai szárnyában találjuk 1853-ban a budai Statthaltereiabteilung alelnökének természetbeni lakását, az elnöki osztályt és a segédhivatalokat, míg az épület udvari szárnyában a volt helytartótanács levéltára talált elhelyezésre. Az 1823-—24ben épült Uri-utcai új épületszárnyat az egyes ügyosztályok irodái foglalták él. 168 ) A volt ferences épületet pedig továbbra is az alapítványi főpénztár tartotta meg hajlékául ; 169 ) de mellette itt helyezték el utóbb az országos főtörvényszék egy részét is. 170 )
