Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
38 PAUUNYI OSZKÁR Az országgyűlésnek Hillebrandt építette új, díszes hajléka közel egy teljes évszázadon keresztül megőrizte eredeti rendeltetését, de azt a valóságban csak alkalomszerűleg töltötte be. Az egész korszak alatt ugyanis mindössze három országgyűlésnek szolgált színhelyéül. Termeiben zajlottak le 1790 nyarán az 1790/9l-es országgyűlés első ülésszakának mozgalmas ülései s itt tartották meg az 1792. és az 1807. évi országgyűléseket. 116 ) Annál rendszeresebben vették volt igénybe az új országháza termeit a budai jelmezes estélyek, az ú. n. redoute-ok megtartására, amelyek rendezése ez időben külön engedélyhez volt kötve s a fennállott rendelkezések értelmében az egyes nagyobb városokban csak egy meghatározott helyen voltak tarthatók. 117 ) Buda város közönségének kérelmére II. József mindjárt az országház építkezésének befejeztével hozzájárult, hogy a budai redoute-okat az országgyűlési termekben tarthassák meg 118 ) s 1786-tól kezdve azokat valóban itt is tartották meg. A redoute-tartás jogosítványából származó jövedelem élvezője Budán a város volt, amely a jogosítványt esetrőlesetre, megállapított illeték ellenében a városi színház mindenkori bérlőjének adta ki. 119 ) A termek használatáért azonban kezdetben sem a város, sem a jogosítványt bérlő színházigazgatók nem fizettek semmit az országház fenntartási költségeit viselő országos pénztárnak. Ez így tartott 1822-ig. Kkkor azonban szükségessé vált a több évtizedes használat folytán immár meglehetősen megkopott termek általános restaurálása ; főként a padozat és a festés hagyott sok kívánni valót s nem a legdíszesebb környezetet nyújtotta a budai társaság mulatságaihoz. Az engedélybérlők által kívánt javításokat azonban a jogosítvány jövedelmét élvező város nem volt hajlandó vállalni s azokat az országos pénztárra igyekezett áthárítani. Brre a nádor 1822 október 19-i felterjesztésében azt kívánta, hogy vagy mentesüljön az országháza a redoute-tartás terhétől, vagy pedig kötelezzék a várost, hogy a jogosítvány jövedelméből a termek használatáért az országos pénztárnak megfelelő díjat fizessen. 120 ) A nádor javaslata jóváhagyásra talált s Buda városát kötelezték, hogy mielőbb gondoskodjék a redoute-ok megtartására alkalmas helyiségek építéséről s addig is az országos pénztárral méltányos évi díjban egyezzék meg. 121 ) A város külön vigadó-épületről nem tudott gondoskodni. De erre szüksége sem igen volt, mert az országos pénztárral történt megállapodás után zavartalanul használhatta az országháza termeit táncmulatságai rendezésére egészen 1861-ig. 1861-ben hosszú szünet után ismét Budára tervezték az országgyűlés egybehívását s e célra az országház termeit rendbe is hozták s bebútorozták. 122 ) Az országgyűlés ugyan végül ez alkalommal sem Budán, hanem Pesten ült össze, de az előkészületek, különösképen pedig a termeknek országgyűlési célokra történt bebútorozása következtében a budai országház termei a kiegyezésig egyelőre nem szolgáltak táncmulatságok színhelyéül. 123 ) Hasonlóképen nem változott az egész korszak folyamán az országházi épület rendeltetése egyéb részeiben sem. Az ország levéltára, az ú. n. archívum regnicolare még az Országos levéltárba történt beolvasztása (1874) után is egészen 1923-ig változatlanul megmaradt 1785-ben kijelölt helyiségeiben. 124 ) Megtartotta eredeti hajlékát az országos pénztár is ...'•. -.-.;•.; . ••<•-: -. V - -•. • . •
