Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
34 PAUUNYI OSZKÁR újabb rendeltetése egyelőre még nem volt meghatározva. Hogy a feloszlatott rendház vagyontömegének e nem csekély értékű része valamiképen hasznosíttassék, a magyar udvari kamara Majthényi kezdeményezésére 1783 március 26-án az épületek bérbeadása iránt tett javaslatot. 84 ) Mielőtt azonban e javaslat érdemleges megvitatásra került volna a kancellárián, 85 ) az uralkodó már döntött az épületek fölhasználása felől. II. József ugyanis 1783 tavaszán magyarországi útja során Budán személyesen megtekintette többek közt a seminarium generale és a klarissza zárda épületét s úgy találta, hogy az utóbbi csekély költséget igénylő átalakítással igen megfelelne a szemináriumi intézmény kibővítésére, amelynek növendékszámát ilymódon 400 főre kívánta fölemelni. 86 ) A szükséges tervek és költségvetés kidolgoztatására a hercegprímás kapott felszólítást. 87 ) A tervek rövidesen el is készültek. 88 ) De mire a hercegprímás azokat augusztus 6-án felülbírálás végett a magyar udvari kamarához fölterjesztette, akkorára már tárgytalanná is váltak, minthogy az uralkodó elhatározása időközben odamódosult, hogy a budai szeminárium befogadóképessége 800 főre bővítessék. 89 ) Ez a terv csak úgy lett volna kivihető, ha a szorosabb értelemben vett zárdaépületen kívül a két különálló gazdatiszti épületet s esetleg a templomot is igénybe veszik erre a célra, ami újabb tervek kidolgozását tette szükségessé. A magyar kamara elnöke ez újabb tervek sürgős elkészítésével Tallher József kamarai alépítészt bízta meg. 90 ) Tallher sietve eleget is tett megbízatásának s 1783 szeptember 10-én — igaz, hogy csak egyszerű kivitelben — a magyar udv. kamara elé terjesztette az újabb legfelsőbb elhatározás követelményeihez szabott terveket. 91 ) Kivitelre azonban e második, Tallher-féle terv sem került. II. Józsefnek a reform, a javítás mohó vágyától fűtött kormányzatában a föl vetődéstől a megoldásig igen gyors volt az egyes problémák útja. S míg tavasszal, sőt a nyár folyamán is az uralkodó még a budai szeminárium nagyarányú kibővítését tervezgette, az ősz beköszöntére az egész tervet elsöpörte egy időközben megérlelődött újabb s amannál sokkal nagyobb horderejű elhatározása. Tallher még Budán tartózkodott — csak éppen hogy elkészült volt a tervrajzokkal s a költségvetést volt összeállítandó —, amikor szeptember 3-án megjelent Budán Hillebrandt Ferenc Antal udvari főépítész s közölte Tallherrel, hogy az uralkodó a szeminárium bővítésének tervét elejtette, hogy a volt klarissza rendház épületei más célra vétetnek igénybe s hogy az ezzel kapcsolatos átalakítások terveinek kidolgozására ő — Hillebrandt —• kapott az uralkodótól megbízást. 92 ) Ami Tallhernek egyébként igen ízléses tervét tárgytalanná tette, nem kisebb jelentőségű elhatározás volt, mint az ország felsőbb fokú igazgatásának az ország középpontjában, Budán, tervbevett összpontosítása. Az addig Pozsonyban székelt m. kir. helytartótanács, a magyar udv. kamara, a magyarországi főhadparancsnokság, valamint III. Károly király uralkodása idején Pest székhellyel felállított királyi és hétszemélyes tábla voltak azok a szervek, amelyeknél az ország felsőbb fokú igazgatásának szálai összefutottak. A három kormányszéknek és a két igazságszolgáltatási fórumnak Budán leendő összpontosítása azonban a további intézmények egész sorának átcsoportosítása mellett volt csak megvaló-
