Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102

100 BELITZKY JÁNOS • 22

) Pauler Gyula i. m. 19. 1. — A kende = kündü szóra lásd : Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, 1930. 295—296. Ik. 23

) Pauler Gyula i. m. 21. 1. ") Marczali Henrik: Enchiridion. Budapest, 1901. 35., 48. Ik. „ ., 25) v. ö. Pauler Gyula i. m. 24—25. Ik. 26

) Hóman Bálint : A honfoglaló törzsek megtelepedése. Turul, 1912. — A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. Budapest, 1923. — Magyar Történet, I. k. térképe. 27

) Glaser Lajos : Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. A »Fejér Vármegye« c. műben. Budapest, 1937. 57—101. Ik. 28

) Belitzky János : A Magyar törzsek és nemzetségek vándorlása, i. m. 67.1. Ik. — Nyugatmagyarország határőrnépei és védelmi rendszerük a középkorban i. m. 1934. 57. 1. Ik. — Sopron vármegye története. I. k. Budapest, 1938. 156. 1. 29

) Glaser Lajos i. m. 66. 1. 30

) u. o. 80. 1. 31

) Belitzky János : Sopron vármegye története I. 436—437. Ik. 32

) Glaser Lajos i. m. 85., 90. Ik. — V. ö. mellékelt térképpel. 33

) Monumenta Kpiscopatus Vesprimiensis. II. 64. 1. 34

) Csánki Dezső megfejtése u. o. II. LXXIII—LXXV. Ik. 35

) Glaser Lajos i. m. 82. 1. 36

) V. ö. Ortvay Tivadar : Magyarország egyházi földleírása. I. k. 110—111. Ik. A pesti főesperesség Glaser Lajos újabb megállapítása szerint keskeny sávban Abonyig terjedt. 37

) Bp. Oki. Emi. I. 6—11. Ik. 38

) Bp. Oki. Emi. I. 11.1. jegyzete. A hamisított oklevél a fenti jogokon kívül még négy tömény külföldi (osztrák) eredetű só adományozásáról is beszél. 39

) Katona : História Critica, V. 1. 154—157. Ik. 40

) Fejér, III. 1. 118—120., 121—124. Ik. 41

) Őrzi a veszprémi káptalan levéltára »Armales« 22« jelzet alatt. Másolata a Szfőv. Levéltárában. 42

) Őrzi a pozsonyi káptalan levéltára »Capsa Budensis I. fasc. 1.« jelzet alatt. Másolata a Szfőv. Levéltárban. 43

) Őrzi a veszprémi káptalan levéltára »Instr. regnicolarum B. 31.«»jelzet alatt. Másolata a Szfőv. Levéltárában. 44

) Szövege tehát nem, — mint a kiadvány jegyzetéből következtethetnénk — az 1273—1328-as, hanem az 1295-ös átiraton alapszik. 45

) Található kissé rongált hártyán a pozsonyi káptalan levéltárában »Capsa Budensis I. fasc. 1. no 1.« jelzet alatt. Másolata a Szfőv. Levéltárban. 46

) Pozsonyi káptalani levéltár »Capsa Budensis I. fasc. 2. no. 5. Másolata a Szfőv. Levéltárban. 47

) Pozsonyi káptalani levéltár »Capsa Budensis I. fasc. 2. no. 6. — Kiadásai Fejér, IX. 2. 370—382. Ik. Katona, História critica. X. 127—140. Ik. — Bő kivonata Wenzel: M. Tört. Tár 1857. 165—169. Ik. Feldolgozásunkban nem a nyomtatott kiadásokat, hanem Budapest székesfőváros levéltára kútfőgyüiteményében őrzött, az eredeti oklevélről készült másolatot használtuk : Másolták és összeolvasták : dr. Ányos Lajos és dr. Iványi Béla. 48

) Veszprémi káptalan országos levéltára. Metales 15. — Ugyanott megvan egy XVIII. századi másolata is : Instrum. Regnicolarum B. 38. sz. alatt. — 1761. évi hiteles átirata megvan az Országos Levéltárban is M. O. D. L. 2400 1. sz. alatt. — Feldolgozásunkban Budapest szfőv. levéltára kútfőgyüjteményében őrzött, az eredeti oklevélről készült másolatot használtuk : Másolták és összeolvasták : dr. Lukcsics Pál és dr. Gutheil Jenő. — Kivonatosan megjelent Katona : História Critica. XII. 467.1. — Bártfai Szabó László : Óbuda egyházi intézményei a középkorban. 121—124. Ik. — Teljes szöveggel : Miller Ferdinánd : Epitome 25. s. k. Ik. 49

) Bártfai Szabó László : Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Budapest, 1935. 77—83., 121—124. Ik. 50

) Helyszínrajzi adatainkat legjobb egy 25.000-es térképen figyelemmel kísérni. 61

) V. ö, Schaf arzik Ferenc és Vendl Aladár: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. 181. 1. mellékelt vázlata. 52

) V. ö. u. o. 181. és 187. Ik.