Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102

ADATOK BUDAPEST KORAKÖZÉPKORI HEGYRAJZÁHOZ 99 endre és Pomáz vidékétől egész a mai várhegyig nyomozhatjuk tehát Buda úr szállásának — esetleg szállásainak — helyét.

108

) A kérdés megoldása kétségtelenül az eljövő kutatások feladata. Van azonban még egy feladatunk és ez nem más, mint fővárosunk névadó ősének, a X. században élt Budának emléket emelnünk, hogy alakja, amely immár csaknem feledésbe merült, emlékeztessen minden mai nagyság ködbe, vagy talán inkább fénybevesző kezdetére. Belitzky János x

) Budapest történetének okleveles emlékei. I. (1148—1301.) Budapest, 1936. Csánki Dezső gyűjtésének felhasználásával szerkesztette dr. Gárdonyi Albert. 2

) Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 5 kötet. 3

) Mályusz Elemér : Turócmegye kialakulása. 4

) Fekete Nagy Antal : A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 5

) Szabó István Ugocsamegyéről szóló nagy munkája. — A történetföldrajz módszereiről és problémáiról különben Bulla Béla és Mendöl Tibor írtak legutóbb a Szentpétery Emlékkönyvben. (Budapest, 1938.) 6

) A kérdésre vonatkozó legújabb tanulmányok Gárdonyi Albert és Garády Sándor tollából a »Történetírás« 1937. évfolyamában jelentek meg. Bzeken kívül igen figyelemreméltóak Hetényi Imre (Újabb kutatás Árpád sírja körül. Budapest, 1911.) és Bártfai Szabó László (alább id. m.) kutatásai. 7

) Győrffy István számos, a Nagy-Kunsággal foglalkozó tanulmányára hivatkozunk. 8

) V. ö. Ballá Antal 1785-ben készült térképével és a szfőv. Levéltár térképgyűjteményének számos darabjával. 9

) Belitzky János : Száz év a pesti határ életéből. Tanulmányok, IV. k. 10

) Az első, könyvalakú jegyzéket az Országos Levéltár M. O. D. L. 38, 658. sz. jelzet alatt őrzi. Dr. Ányos Lajos megállapítása szerint valamivel 1505 december 13-a után kelt. A második jegyzéket a veszprémi káptalan magánlevéltára őrzi a VeszprémEcclesia csoportban szám nélkül. Másolatuk a Szfőv. Levéltárban. u

) Eredetije az esztergomi főkáptalan megánlevéltárában Capsa 1. eccl. fasc. 1. nro 11. jelzet alatt. Másolata a Szfőv. Levéltárában. — A három jegyzék adataiból leszűrhető korképet előreláthatóan a Tanulmányok következő kötetében közlöm. 12

) A helynevek igazoló értékére vonatkozólag igen sok tanulmány jelent meg. Itt főleg Melich János : Magyarország a honfoglalás korában, Budapest, 1925—1929. c. művére hivatkozunk. 13

) V. ö. Karácsonyi János : A magyar nemzet honalapítása. Nagyvárad, 1925. 14

) V. ö. Belitzky János : A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása. A Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Budapest, 1935. 70—72. lk. 14

a) A cikkemben mellékelt térképeket dr. Glaser Lajos és neje voltak szívesek rajzolni, amiért ezúton is köszönetet mondok nekik. 15

) Anonymus : Pontes Domestici. II. 40. 1. 16

) Karácsonyi János : Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1901. II. 306. 1. 17

) u. o. 306—309. lk. 18

) M. O. D. L. 2762. és 6136. Másolatuk a Szfőv. Levéltárban. 19

) Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 31., 149. lk. 20

) Belitzky János: A törzsfői hatalom elsorvadása és a fejedelmi hatalom kialakulása. Szent István Emlékkönyv. Budapest, 1938. II. 580—581. lk. a kendére vonatkozó felfogásom. 21

) Kézai Simon mester krónikája 19. fejezet. Fontes Domestici 72—73. lk.