Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
ADATOK BUDAPEST KORAKÖZÉPKORI HEGYRAJZÁHOZ 97 építették fel mentsvár jellegű új városukat. Ezt a várost régi nevén Pestnek, azaz a kemence értelmű szót a jövevény németek nyelvükre lefordítva, Ofennek nevezték. Ez az elnevezés arra mutat, hogy Pest város lakosságának zöme ekkor már németajkú hospesekből állott, ami megfelel Rogerius tudósításának is. 96 ) A hegyen épült új Pest, azaz Ofen magyar Buda neve szintén ezidőben kezd kialakulni. A hegyen épült Pestet magyarul Új-Budának kezdik nevezni a jóval északabbra fekvő Ó-Budával szemben. Mit mond ez az elnevezés? Nem mást, mint azt, hogy amíg a balparti Pestről és a jobbparti Ó-Pestről úgylátszik főleg német ajkú hospesek költöztek a hegyen épült Új-Pestre, addig a szintén síkságon fekvő káptalani és királyi Buda város magyar ajkú lakosai hasonlóképen az új-pesti várhegyen kerestek maguknak egy újabb tatártámadással szemben mentsvárat. lehetséges ezenkívül még az is, hogy a mai budai Várhegy eredetileg szintén Kartal-nembeli birtok volt, amit a krónikás adatok igazolnak is és így a Buda helynévnek mintegy délre vándorlását ez a körülmény még érthetőbbé teszi. (I,. az V. sz. térképvázlatot a 25. képen.) * * * A Kartal-nemzetség fővárosunk területén való, elhatározó jelentőségű birtoklásának bizonyítéka még az a tény is, hogy a nemzetségi birtokok nemcsak a mai budai, hanem a pesti oldalra is átterjedtek. Itt birtokaik közé tartozott az Újbécs felett fekvő Jenő falu is. Jenőt a budai káptalan IV. Béla király által 1247 május 26-án átírt bizonyságlevele említi először. A káptalani oklevél közelebbi időpont megjelölése nélkül szintén 1247-ben kelt. 97 ) Az oklevél azért bír különösebb jelentőséggel, mert Jenő hihetőleg ősi, nemzetségi birtokosaira szolgáltat adatokat és vidékünk koraközépkori település- és birtokviszonyainak tisztázásához visz közelebb bennünket. A káptalani bizonyságlevélből megtudjuk, hogy a Kartal-nembeli Macsar 98 ) (Mochor nobilis de genere Cortul) a Pest melletti Inő földet a rajta élő szabadosokkal (terram scilicet Inev sit am iuxta Pest cum libertinis) — Árossal (Árus), Mikossal (Mikus), Miksával (Mixa), Donáttal (Donát) és Endréssel (Endres) — és örököseikkel együtt az esztergomi székesegyháznak adományozta. Inő földjén kívül még lakosaival együtt egy Téka (Theca) nevű földet is megkapott a káptalan. Az Inev = Inő szó szinte kétséget kizáróan a Jenő hibásan írt alakja, amit a későbbi idevonatkozó iratok nomenclaturája igazol. Első látszatra fordulatot jelent Jenő birtoklása sorsában István ifjabb királynak 1264-ben kelt egyik oklevele, amely a falu Kartal-nembeli birtokrészét a margitszigeti apácáknak adományozta. Ennek oka az volt, hogy Uza fiai, Péter és Ferenc, valamint Kabas Tamás az apácák több faluját elpusztították és a hatodik idézésre sem jelentek meg az ifjabb király bírói széke előtt. 99 ) Az eladományozás végrehajtása azonban úgylátszik elmaradt, mert 1271-ben V. István előtt Uza fia Péter a Jenő, Ság, Szécsény, Geded, Kartal, Bodony és Keveaszó nevű falvakban levő örökölt és vásárolt birtokrészeit a margitszigeti apácáknak adományozta. 100 ) Mennyire történt 9. Tanulmányok Budapest múltjából VI.
