Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

128 BANPI FI.ORIO 23

) Ezt Károlyi (ugyanott) »Mátyás udvarának« nevezi, mert szerinte »ebben volt Mátyás királyunk híres oszlopos csarnoka« ; ő ugyanis azt hiszi, hogy Mátyás korában az M, N jegyű épület csarnokká alakult. 24

) Kiadva Márki Sándor: Mátyás-emlékkönyv (Budapest 1902.), 264. és 265. lap között levő melléklet alsó felén. 25

) Ezt az övet Károlyi »a középkori ősvár erődítési maradványának« véli (226.1.) és Salamon nyomán Zsigmondnak a kastély védövének végleges kifejlesztését tulajdonítja. 26

) Kiadva Banfi—Maggiorotti : Le fortificazioni di Buda e di Pest, 24. 1., 12. ábra. 2 7

) Kiadva Georgius Braun—

Abraham Hoghenberg : Theatri praecipuarum totius mundi urbium, Coloniae 1618., v. VI., 20. tábla. 28

) Zsigmond építészeit Brocquière tudósítása alapján kizárólag franciáknak tartották. Mellettük azonban figyelembe kell venni Manetto Ammanatini (1384—• 1450) firenzei építészt, Brunelleschi tanítványát, aki Filippo Scolari hívására 1409ben Magyarországba jött, s itt mecénása halála után Zsigmond szolgálatában építkezett ; v. ö. Manetti Antonio, sue operetté istoriche édite ed inédite, a cura di Gaetano Milanesi (Firenze 1887), bevezetés. Rajtuk kívül azonban még magyar mesterek is dolgoztak Zsigmond szolgálatában, így 1420. jún. 24-én és 1424. április 8-án bizonyos »Petrus, architector regiae maiestatis« ; v.o. Ifj. Kemény Tajos : Zsigmond király budai építkezéseihez, »Történelmi Tár« 1895. évf. 205—207. 1. 29

) Tásd róla Tuca Beltrami: Vita di Aristotele da Bologna (Milano 1912) c. művét, melyben közzé tett okmányokon kívül felhívjuk a figyelmet Mátyás királynak 1465. nov. 13-án kelt, a mestert Magyarországba hívó kiadatlan levelére a bolognai állami levéltár »Tettere al Comune, Miscellanea« osztályában. Az »architetto del castello di Buda« címét dokumentáló okmányt Traknói idézi a bolognai városi könyvtárból ; v.o. Biblioteca Corvina (Budapest 1927), 14 1. — Mátyás többi építészei lásd Banfi—Maggiorotti : id. mű, 48—51. 1. Itt csak annyit, hogy a Tuxtól (id. mű, 46. 1.) hivatkozott Traui János és Jakab egy és ugyanaz a személyiség volt, kiről Giovanni da Trau detto il Dalmata (Roma 1933.) c. tanulmányom szól. 30

) V. ö. Károlyi : id. mű, 207. 1. : »A Zsigmond építette s Mátyás kicsinosította palotának főtömegét, mint Salamon is gyanítja, az az épület alkotta, melyet a török 1686-ban fegyver és lőportárul használt s mely 1686. július 22-én légberöpült. Kz az épület a Dunára legalább valami 75, az udvarra valami 62 méternyi fronttal nézett. . .« Hasonlókép Lux : id. mű, 22. és 32.1. 31

) Id. mű, II. k. 363. 1. : »... Nam ab excelsa urbis arcé, duo brachia pinnati muri per déclives praeruptosque descensus ad flumen deducta erant, tantumque loci in ima ripa intercipiebant, quantum in summo tota arcis amplitúdó complectebatur. Ineo spatio cum stabulis regiis vetera erant navalia, binisque portis ac turribus praecludebatur id iter, quod iuxta flumen haud multum lata ripae margine in campos perducebat.« 32

) Sempliciano Bizozeri (Ta Sagra Tega contro la potenza Ottomana, Milano 1690., 164. l.)szerint IT Ulászlónak kellene tulajdonítanunk e gép felállítását: »Inquesta porte ancora si vedé un edif izio con un artif izioso canale, f abbriche del Re Tadislao, il quale manda l'acqua alla Città Alta.« Vincenzo Scamozzi (Idea deU'Architetturea universale, Venezia 1619., 263.1.) részletesebben is szól szerkezetéről : »Una macchina mi racconto haver veduta la buona memoria di mio Padre a Buda . . . per la quale l'acqua era alciata dalle casette délia ruota acquatica, e di là s'infondeva nella cassa délie trombe, délia quale si servivano a dar l'acqua alla Corte, et alla f ontana, la quale era sopra al monte, e di li andava alla cisterna, a poi alla peschiera, e finalmente al giardino, tutti luoghi destinati al Re, e più distanti dal fiume d'un gran tiro d'archibugio.« 33

) Közölve eredeti nagyságában Tux műve Il-ik mellékletekép. 34

) Id. mű, II. k. 360. 1. : »Immutata enim erat urbis faciès, nam ingentia propugnacula peritissime constructa, novarumque turrium moles admiralatur, quas Joannes architect! Bononiensis ingenio f retus muniendis portis addiderat

. . . Ad orientem solem, ubi arx est sumptuosis tot regum operibus ad laetissimum undique prospectum aedificata, lapideam peramplam turrem mediocri altitudine opportune construxerat, quae ita iungebatur adhaerelatque arci, ut exterius cum ponte portám haberet, qua liber egressus descensusque tutissimus ad flumen per fossam concisa rupe excavatoque solo, vel septenis in acie armatis non inconmode praeberetur . . .«