Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 127 II. k., 360.1. ; N. Isthvanfi: Historiarum rerum Hungáriáé libri XXXIV. (Coloniae Agrippinae 1622.), 232. 1. 15

) Az István-tornyot Károlyi (id. mű, 208. 1.) és az ő nyomán Lux (id. mű, 21.1.) Nagy Lajos építményének tartják, sőt az utóbbi tudni véli, hogy nevét a király öccsétől nyerte ; miért is Maggiorottival nemcsak a torony, hanem a vele összefüggő ősi palota építtetését is Nagy Lajosnak tulajdonítottam (id. mű, 7—10. 1.). Azóta azonban a várpalotát technikai érvek alapján IV. Béla »castrum«-ával azonosítom. Említett munkám megjelenése után Gyalókay Jenő közölte velem, hogy folyó' történeti kutatások is megerősítik az István-torony Árpád-korabeli eredetét, sőt felteszik, hogy nevében V. István király emlékét őrizné. 16

) Schmettau jelentéseihez mellékelt a berlini áll. levéltárban 1686. aug. 16. dátum alatt : »... dessen ungemeine Stärke ist dermassen gross, dass es so wenig von einem als anderen bisher noch gefället werden können. Ist nur Schade, dass so feste Mauern, welche so gut nimmer wieder zu bauen, müssen zu Grunde gerichtet werden. . .« — Alapépítményeit sikerült Luxnak (id. mű, 16. és 29. 1.) megtalálnia a Mária Terézia-korabeli kir. palota délnyugati szárnya alatt. 17

) Ez építményekről igen figyelemre méltó Károlyi (id. mű, 208. 1.) megjegyzése : »északi fele a mai kir. palota déli szárnyának déli oldalán elterülő s a palotával egy szinten álló pázsitos helyen ott emelkedék, ahol most (1886-ban!) a közönség, a várkertbe be szokott sétálni ; míg ellenben egész déli fele már az egy jó emelettel alacsonyabb terraszról emelkedett felfelé, úgy, hogy déloldali első emelete az északi oldalon csak földszinti helyiség, második emelete pedig északi oldalról első emelet vala.« 18

) Károlyi a H betűvel jelzett »ócska« épület-szárnyat »Zsigmond előtti korból valónak«, a C és D betűkkel jelzett épületeket pedig »valószínűleg Zsigmond által épített«-nek véli, míg a szóban levő L épületszárnyat — »Salamon szellemes okoskodását teljesen elfogadva« — »Mátyás pompás építményének« állítja ; v. ö. id. mű, 207—208.1. — Lux (id. mű, 22.1.) szerint a C, D és H betűkkel jelzett épületek Zsigmond alkotásai volnának. 19

) Lásd Badeni Lajos 1686. augusztus 26-i rajzán, HH alatt ; közli Filipp Röder von Diersburg : Des Markgrafen Ludwig Hermann von Baden Feldzüge wider die Türken (Karlsruhe 1859.), I. k., 112. 1. 20

) Fejér, Codex diplomaticus, IX. k., 7. r., 732.1. : »... porta castri Budensis,. quae dicitur porta de Keremfeuld. . . « 21

) Zsigmond építkezéseiről az egykorúak, mint Ambrogio Traversari (v. ö. Laurentius Mehus : Ambrosii Traversarii Latináé Epistolae, Firenze 1759., II. k. 236—238. hasáb, 175—176. sz.) Pedro Tafur (1. Kropf Lajos : Régi utazók Magyarországon, »Századok«, XLI. köt., 1907. évf., 926. 1.) Bertrandon de la Brocquière (Horváth Mihály: Magyar Történelmi Okmánytár, IV. köt., 313. 1.) és Windeck (Menckenius, Scriptores Rerum Germanicarum, I. k. 1129. hasáb) csak nagy általánosságban szólnak. A legfontosabb forrás Marcantonio Bonfini : Rerum Hungaricarum Decades c. művének vonatkozó helye (dec. III., lib. 3.), melyre Sebastian Münster (Cosmographiae universalis libri VI., Basileae 1552., 888.1.), továbbá Georgius Braun (Civitates orbis terrarum, Coloniae Agrippinae 1572., I. köt. 41. tábla.) illető tudósításai is támaszkodnak. Sajnos, Velius Ursinus, akit az eddigi kutatók leginkább számbavettek, e részben igen töredékes és kevésbbé világos ; félre is értette Salamon.. Fpp ezért szükségesnek vélem szem előtt tartani Bonfini tudósítását : — »Referunt praeterea principis magnificentiam superbissima eius aedificia, atque illa in primis, quae Budae statuit. Ante arcem sacellum erexit, quod divo Sigismundo dicavit, cuius quippe minimi se peculiari religione fecerat obnoxium, idque amplissimo sacerdotum collegio donavit. Item exaedificavit in arcé palatium multum Romanae referens antiquitatis, muro arcem obduxit, ambulacrisque amoenissimisexornavit,inspeculariaeporticus speciem. In media fere arcé turrim amplissimam fundavit, ex quadrato (veluti caetera omnia) lapide, quae ad duo subdivalia pertinat,, sed morte praeventus, initum opus non absolvit. Fx altera Danubii ripa, in Pestana civitate, quae e conspectro est, molem posuit, in arcis obiectae speciem, ut hinc supra Danubium perpetuo ponte arcem utranque coniungeret. . .« V. ö. a Sambucuskiadás (Basileae, 1568.) 433. 1. 2a

) Károlyi (id. mű, 207. 1.) ezt — »Zsigmond előtti magyar királyok által emelt ódon épület«-nek mondja, s szerinte »az 1686-iki méretek után számítva valami 7—-8 méternyi szélességű lehetett, hosszúságra pedig valami 47—48 méter vala.«: