Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban 242-270
AZ 3I,SŐ HIVATALOS INTÉZKEDÉSEK A VISSZAFOGI^AI/T BUDÁN 1686-BAN 247 szintén használhatatlanná vált. így is történt : az 1686—87-es kemény tél hamar próbára tette a már addig is sokat szenvedett helyőrség kitartását. Beck várparancsnok már november 24-én kénytelen a Haditanácsnak jelenteni, hogy liszttel, zabbal, fával és téglával rakott dereglyék valahol Buda fölött befagytak a Dunába. Werlein inspektor november 15-én kelt levelében szorgalmazza a Kamaránál egy malom létesítését, melynek kiválóan alkalmas helye lenne a meleg fürdő és a lőpormalom négytornyú hatalmas építménye (Császárfürdő) mellett. Ott a melegvizű tóból dús forrás fakad, melynek vize soha be nem fagy. Ez azonban egyelőre csak terv maradt. 24 ) Buda ellátását, különösen ami az élelmet és építési anyagokat illeti, más körülmények is nehezítették. A Budára vezető útvonalakba eső vámhivatalok, de még a többé-kevésbbé szuverén jogokat gyakorló várparancsnokok sem vették tekintetbe, ha az átmenő szállítmányok a kipusztult Budára voltak irányítva, hanem csakúgy vámot vetettek ki rájuk, mint más egyéb árukra. Ez természetesen ismét nagy megterhelést jelentett, sőt a szállítókat el is riaszthatta attól, hogy Budára irányuló expediálásra vállalkozzanak. A Haditanács október 25-én át is írt a Kamarához, »dass alle nacher Ofen abführende Victualien und Bau Materialien ohne Zoll und Mauth zu passiren.« Ebben az esetben hat hónapra biztosítva látják Buda élelemmel való ellátását. November 9-én megnyugtatja a Haditanács Becket, hogy az élelmiszerek vámmentesen fognak Budára jutni, de lelkére köti, hogy az árdrágítást akadályozza meg. A vámmentességnek éppen az a célja, hogy a katonák is olcsóbban jussanak az árucikkekhez. A Kamara a Haditanácshoz november 11-én intézett átiratában biztosítja ugyan a kért vámmentességet, de azért a kérdést állandóan napirenden kellett tartani, mert a vámhivatalok nem követték szigorúan a hatósági intézkedést. A budai várparancsnok december 1-én jelentést küldött a Haditanácshoz és mellékletekkel is igazolta, hogy a Budára szállítandó élelmiszerekre a harmincadhivatalok és a várparancsnokok egyaránt rendszeresen vámot vetnek ki. így a Budára hozott minden akó bor után 12 garas vámot kellett fizetni. A Haditanács erre december 10-én megismétli közbenjárását a Kamaránál, de nem mulasztja el Pozsony, Győr, Komárom és Esztergom várparancsnokait is utasítani, hogy a Budára haladó élelmiszerszállítmányok megvámolásától tartózkodjanak : »Petruzzi, Rappach, Zamori, Strasser : wird ihnen verbotten, von denen nacher Ofen abführenden Victualien einige Imposti zu forderen.« 25 ) Az élelmezés mellett az életfenntartáshoz szükséges másik fontos elem, az ivóvíz előteremtése sem volt elintézett kérdés a visszafoglalt Budán. Maga az uralkodó szögezte le azt a megállapítást, hogy nagyon fontos a jó ivóvíz az erődítményekben és általában a hadjáratok alkalmával, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy jórészt a megfelelő ivóvíz hiánya miatt kellett néhány erődített helyet feladni. 26 ) Budán a visszafoglalás után nemcsak élvezhetetlen, hanem kimondottan veszélyes volt a kútvíz, mert állandóan nagy számmal betegedtek és haltak is meg tőle. Emlékezzünk vissza Renzing hadbiztos november 3-i levelére. A Haditanács nyomatékosan hangoztatta, hogy okvetlenül gondoskodni kell más kútról. Beck várparancsnok Bécsben jártában november 12-én közvetlenül a Kamarához
