Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban 242-270
AZ ElySŐ HIVATALOS INTÉZKEDÉSEK A VISSZAFOOxLAI/T BUDÁN 1686-BAN 245 zetről és hatóságról egyelőre természetesen szó sem volt). Vorster hadi élelmezési igazgató már szeptember 8-i levelében hangoztatta a kamarai irányítás mellett megszervezendő gazdasági berendezkedés gyors szükségességét. Kimutatta, hogy a kincstárt illető jövedelmeket egyébként a helyőrség tisztjei fogják kisajátítani, »woll aber die erforderliche Ausgaaben und Guarnison Costen auf den Hals lassen«. A Kamara megszívlelte Vorster figyelmeztetését és intézkedéseket tett, hogy megelőzze a katonaság beleavatkozását a kincstári gazdálkodásba, a jövedelmek megállapításába és felhasználásába. A Kamara által kirendelve Budára még szeptember hó folyamán kamarai inspektor érkezett Werlein János István személyében. Hajlandónak mutatkozott a Kamara, hogy Buda várparancsnoka számára megfelelő illetményt (ein convenientes Deputat) folyósít, azzal a kikötéssel, hogy ennek fejében Budáról származó mindenfajta jövedelem és haszon a Felséget (kincstárt) illeti. A Kamara ajánlatát a Haditanács szeptember 16-án közölte a várparancsnokkal. Beck részére a Haditanács szeptember 29-én a többi várparancsnokhoz hasonlóan legalább 150 forint havi tiszteletdíjat hoz javaslatba. Beck meg is kapja ezt az összeget, amiről a Haditanács október 4-én értesíti. A levél kivonata így hangzik : »Notificatur, dass Ihme als Commendanten zu Ofen monatlich 150 G. zur Besoldung ausgeworffen worden, gegen deme Er sich von aller Wirtschafft zu enthalten.« 15 ) A Kamara hivatalos rendelkezését október 15-én hozta Werlein János István kamarai inspektor tudomására. Ennek a rendelkezésnek az értelmében a kamarai jövedelmekből (vám, harmincad, só, bor-, sör- és húsmérés, halászat) kellett fedezetet teremteni a budai várparancsnok javadalmazására. 16 ) A helyőrség különféle ezredekből tevődött össze. A zöme természetesen német volt, Pestre azonban 2000 magyar került Koháry István gróf parancsnoksága alatt. 17 ) A helyőrség csapatainak elszállásolása nehéz akadályokba ütközött. Amikor Werlein inspektor egy, a várparancsnok által melléje adott mérnökkel (minden valószínűség szerint De la Vigne Miklóssal) szeptember hó végén először tartott szemlét a romvárosban, még semmi sem történt ebben az irányban. Werlein véleménye szerint haladéktalanul gondoskodni kellett tehát laktanyák építéséről és az inspektor kísérőjével ki is szemelt alkalmas helyeket. A várparancsnok is amellett döntött, hogy már egy héten belül meg kell kezdeni a kaszárnyák építését. 18 ) A Kamara azonban Werlein szeptember 29-i leveléből értesülve,, az időt a tél beállta előtt már rövidnek találta a laktanyák megépítésére és ezért helyesebbnek tartotta, ha a tető nélküli, de egyébként használható házakat, szobákat és más helyiségeket deszkával befedik és így lakhatóvá teszik a helyőrség számára. Ez sem volt azonban könnyű, feladat, mert a valamirevaló házakat a tisztek már mind elfoglalták, a többi pedig majdnem mind »zu einen Stain Hauffen ruinirt«. A katonaság tehát a laktanyák elkészüléséig elfoglalja a hajdani polgárság lakhelyeit. Már ez az elhelyezkedés is mutatja a visszafoglalás utáni Buda első szerkezeti képét : a város első lakosai a helyőrség katonái. Az udvari Kamara a magyar királyi kamarát és a magyar bányavárosokat kereste meg a katonai szállásokhoz szükséges faanyag Budára
