Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

228 BUDÓ JUSZTIN templom volt, a végett, hogy ez a méltósága minden jövő időben sértetlenül megőriztessék, és mert a jezsuita atyák Budán, mindjárt annak visszafoglalása óta az összes plébánosi teendőket Széchenyi György és Kollonics Lipót esztergomi érsekek akarata szerint eddig mindig dicséretesen ellátták, hogy az uralkodó által is nekik átadott templomot nyugodtabban használhassák : a budai jézustársasági atyák mindenkori főnökét egyszersmindenkorra Buda és külvárosai plébánosává nyilvánította és tette meg, megszüntetve és hatályon kívül helyezve minden, még a városnak is a templomra és a plébános kinevezésére vonatkozólag netalán valamikor adományozott jogot. Minden ilyen jog a király ezen oklevele értelmében a budai jezsuita superior-ra szállott át. Ebben az időben a teljes jogú birtokláshoz a birtokbaiktatás is (statutio) megkívántatván, a király 1700 december 23-án megbízta a váci káptalant, hogy a jezsuitákat ténylegesen birtokolt összes budai és törökbálinti javaikba iktassa be. A beiktatást elrendelő leirat (iktatóparancs) újból felemlíti, hogy ez a királyi megerősítő és adományozó levél alapján is a Széchenyi-féle hármas alapítvány növelésére szolgál. A beiktatás 1701 január 12-én ment végbe. Ugyanezen év december 31-én pedig a bécsi udvari kamara az uralkodó nevében elrendelte, hogy a jezsuitáknak adják ki az ingatlanaikról a telekleveleket. A jezsuitáknak ez alkalommal kötelezniük kellett magukat, hogy a hegyvámot (Bergrecht) szőleik után mindig meg fogják fizetni. A vonatkozó kötelezvényt Treff linger Pál budai kollégiumi rektor és plébános állította ki 1703 február 8-án. Erre való tekintettel a telekhivatal a telekleveleket 1703 április 10-én kiszolgáltatta. E teleklevelekből és egyéb telekkönyvi feljegyzésekből meg lehet állapítani, hogy 1696-ban mely és milyen terjedelmű ingatlanok voltak a jezsuiták kezén Budán. A templom 1696-ban 229-es számmal volt jelölve, szélessége pedig a hozzátartozó kápolnával és temetővel együtt körülbelül 33 öl, hosszúsága ugyanannyi. A kollégium területe 228. szám alatt volt felvéve, szélessége 41 öl, mélysége 42 öl. A konviktus és szeminárium 230. szám alatt volt felvéve az 1696-os telekkönyvben, szélessége a fronton 30 öl, hátul 14 öl, mélysége 42 öl. Az iskolát 150. szám alatt vették fel. (Das zu dennen Schnellen ausgezeichnete Spatium.) Ennek szélessége 13 öl 4 láb, mélysége 40 öl. Az Országúton a József hegynél majorság és kert számára helyet kaptak, ugyanott 40 hold szántóföldet és 15 negyed szőlőterületet. Ezeket a területeket a visszafoglalás után mindjárt, még Werlein István első kamarai inspektor életében elfoglalták a jezsuiták. Werlein adott nekik a Ferenchegyen 3 negyed és 6 nyolcad szőlőt ; valamivel később ugyanott még 10 negyed szőlőt. Tőle kaptak a Pálvölgyben 6 negyed és 1 nyolcad szőlőt, később ugyanott 6 negyedet. A Fehérvári hegységben is kaptak Werleintől szőlőt és pedig 13 negyedet és 7 és fél nyolcadot. Itt vétel útján is gyarapították szőlőállományukat. 1708 március 12-én 3 nyolcad szőlőt vettek Unger György özvegyétől. A jezsuiták féltő gonddal vigyáztak arra, amijök volt. Kellett is, mert sok olyan kiadásuk is volt, aminek fedezetét semmiféle külön dos nem biztosította. így voltak a plébánosi teendőikkel kapcsolatos kiadásaikkal. Ezért a bécsi udvari kamara szükségét látta (1694 március 18.), hogy a budai adminisztráció alá tartozó lelkészkedő papság deputátumát megállapítsa és