Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141
KÉZIRATOS ÁBRÁZOLÁSOK BUDA VISSZAFOGLALÁSÁRÓL 135 A fölszabadító hadjárat előtt ő az első szakember, aki katonai szemrevételezéseket tett. A bécsi Hadilevéltárban levő útleírása rajzmellékleteinek másolatait érdekesen látjuk viszont a Montecuccoli hagyatékában talált terveken. 14 ) Bz könnyen érthető is, hiszen Ottendorf Montecuccoli szolgálatában állott. A nagy hadvezért a várnak csak erődítési művei érdekelték, a rajzoló ezért a katonákra nézve nem fontos építményeknek és adatoknak ábrázolását mellőzte. Ottendorf személyesen látta a várat, így adatai feltétlenül hitelt érdemlők, hiányainak pedig szerény rajztehetsége volt az oka. A Montecuccoli-féle másolatokat már szakavatott kezú mester készítette. Keletről, a pesti oldalról nézett budai várnak igen szép és hatásos ábrázolása Brabant császári mérnök látképe. 15 ) Szerzője résztvett az 1684-es ostromban, és így többször volt alkalma látni azt a terepet, amelyet emlékezetből visszaadott. Brre mutat, hogy helyrajzi beosztása egészen megfelel a valóságnak, kivitelezésben azonban emlékkép után dolgozott. Például a Gellért-hegy jó helyen van, de az eléje rajzolt dombok valamely más álláspontból látott perspektíva emlékei. A tabáni városrész is nagyon előkerült a Duna mellé. A királyi palota főbb épülettömbjeinek és a másik két jelentős várbeli egységnek, a Koronázó-templomnak és a Helyőrségitemplomnak elhelyezése megfelel a valóságnak. Az északi alsó várfal bástyáival és a kidőlt ostromrésekkel a valóság illúzióját kelti. Külön figyelmet érdemel a mai Császárfürdő helyén álló kupolás török fürdő ábrázolása, amely a fürdő történetére értékes emlék. Kéziratos ábrázolásaink második csoportját az 1684-es és 1686-os ostromokkal kapcsolatos rajzok alkotják. Számbelileg ez a csoport a legjelentékenyebb, egyrészük már az ostromok idejében elkészült, ezek tehát autentikus ábrázolások. BlsŐnek a karlsruhei nagyherceg levéltárának anyagáról kell megemlékeznünk. Az itt székelő akkor még badeni őrgrófok közül Hermann és Lajos Vilmos résztvettek a felszabadító hadjáratokban. Sok magyar vonatkozású helyrajzi anyagot vittek magukkal, amelynek budapesti részét már Veress Endre ismertette. 16 ) Újabban är. Glaser Lajos 17 ) készítette el a karlsruhei levéltár magyar vonatkozású teljes anyagának katalógusát. A tervrajzokat és látképeket a felszabadító sereg legkitűnőbb hadimérnökei és tisztjei készítették, így Hannenstein, Delà Vigne, Anguissola, Marsigli, báró Grünthal stb. A tervrajzokból a katonai vonatkozású részeken kívül Budapest környékére igen sok egykorú topográfiai részletet is kiolvashatunk, a látképes ábrázolások pedig a vár és épületeinek eloszlását adják vissza. A karlsruhei képanyag másolatát a Székesfőváros megszerezte és az feldolgozás céljából itthon is hozzáférhető. Néhány darabja már reprodukcióban is megjelent. A Marsigli által készített kéziratos ábrázolások 18 ) a bolognai egyetemi könyvtárban, a vatikáni levéltárban, a karlsruhei nagyhercegi levéltárban és a bécsi Hadilevéltárban vannak. Mint hiteles szemtanú és az események aktív résztvevője, nemcsak a várostrom mozzanatait örökítette meg, hanem a budai nevezetesebb épületeket is összeírta. leírásaiban olyan mecsetek, fürdők, épületek fordulnak elő, amelyeket addig nem ismertünk. Helyrajzi ábrázolásai néhol hiányosak, félbemaradtak, bár ez nem sokat von le értékéből, mivel a különböző rajzok adatai egymást kiegészítik.
