Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 125 x

) Salamon F. : Budapest története, 3. köt. (Budapest 1885.), főleg II. k. XIX. fej. : ; »A királyi lak Mátyás korában« (501—528. 1.), XX. fej. : »Buda Mátyás korában.« (529—577.) és XXI. fej. : »Pest Mátyás korában.« (568—615. 1.), továbbá III. k. VIII. fej. : »A budai kir. vár leírása és rajzai.« (264—288.1.) és IX. fej. : »Buda városa régi erődítési műveiről.« (289—294. 1.) 2

) Károlyi Á. : Buda és Pest visszavívása 1686-ban (Budapest 1886.), VI. fej. : »Buda és Pest 1686-ban.« (185—229. 1.). 3

) Colomanno Lux : La Reggia di Buda nell'epoca del Re Mattia Corvino, Budapest 1922. 4

) L. A. Maggiorotti—F. Banfi : Le fortificazioni di Buda e di Pest e gli architetti militari italiani, Roma 1934. Lásd még F. Banfi : Domenico da Bologna architetto della fortezza di Buda (Bologna 1935.) és u. ő : Pigafetta Marcantonio, »Hadtörténelmi Közlemények« XXXVII. (1936) évf. 58—74. 1. 5

) E tekintetben Salamon forrása Krieg von Hochfelden : Geschichte der Militär-Architectur, a Károlyié pedig Zastrow : Geschichte der beständigen Befestigung c. műve volt ; mindkettő ma már használhatatlan. Ez idő szerint a legteljesebb s a modern kritika összes igényeit kielégítő szakmunka : Enrico Rocchi, Le fonti storiche dell'architettura militare (Roma 1908.). 6

) Az Alsó- és a Víziváros megkülönböztetésében igazodom az 1686-i ostrom történelmi és grafikai forrásaihoz. 7

) V. ö. Párizsi külügyi levéltár, Autriche 1686aug. 29. dátum alatt Vauguyon levelét XIV. Lajoshoz : »... Et pour que tout ait rapport à l'irrégularité de cette place, c'est que la ville commande au chateau . . .« 8

) Buda 1541. évi bevételéről Mázza Antal egykorú jelentése. Közli a modenai könvvtár kéziratából (Mrs. VIII. A. 3.) B. Nyárv Albert. »Magyar Történelmi Tár.« XX". (1875.) évf. 191—240. 1. 9

) Ezen térkép (teljes címén »Plan de la ville et chateau de Bude, en Testat qu'ils sont présentement en janvier 1687.«), szolgált alapul Károlyi fejtegetéseinek és rekonstrukciós rajzának (1. melléklet), mely azonban részleteiben már megváltoztatva reprodukálja az eredetit. Ugyané térképet pontosabban, bár kibővítve Pest alaprajzával, közli Salamon III. kötete mellékletekép, azonban ő tévesen Fontana rajzának állítja, félrevezetve Némedy Józseftől, aki Belagerung der Festung Ofen in den Jahren 1686 und 1849 (Pest 1853.) c. művében tette volt közzé a szóban levő térképet. Viszont Giovanni Fontana alap- és látképi rajzait pontos kiadásban Bubics Zsigmond : Cornaro Frigyes velencei követ jelentései Budavárának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről (Budapest 1891.) c. művében (304., 312., 320. 1.) tette közzé. Rabattá tábornok rendeletéből készültek, a hivatkozott térképeken kívül Juvigny és Nicolo de la Vigne alaprajzai is ; az előbbit teljes egészében Ferdinand von Ziglauer Die Befreiung Ofens von der Türkenherrschaft 1686 (Innsbruck 1886.) c. műve függelékeként adta ki, míg az utóbbiról részletképet Lux fid. mű 14.1. 11. ábra) közölt. Valamennyi között, a »Plan de la ville et chateau de Bude« mellett, a legfontosabb Luigi Ferdinando Marsigli nagy térképe a bolognai Egyetemi-könyvtár »Scritti Marsili ani« VIII. kötetében, honnan először kiadta Veress Endre, Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd jelentései és térképei Budavár 1684—és 1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzairól (Budapest 1907.) c. művében a 42. és 43. 1. között. Téved azonban Lux (id. mű 11.1.), mikor az alaprajzot 1650 körül készültnek állítja, mert kétségkívül az 1686-i visszafoglalás után vétetett fel. 10

) E rendkívül becses leírásra meg kell jegyeznünk, hogy nyilvánvalóan rajz, nem pedig természet után készült ; innen van a szerző tévedése egyfelől a világtájak jelzésében, másrészt egyes védmüvek jellemzésében, mely tévedéseket fordításomban természetesen kijavítottam. Fordításom egyébként világos érthetőség kedvéért nem tapad szószerint az eredetihez, melyet forrásértéke miatt szükségesnek vélek közölni, annál is inkább, mert hivatkozott kiadása nagyon pontatlan. — »... Questa cittate è situata in un colle piacé vole di circuito di un picciol miglio, et è in forma longa, si che rispetti alla larghezza sua, a chi volesse ridurla a forma quadrata, farebbe più che dui quadri, l'uno a presso l'altro, et quello che si ponesse sopra quella parte che guarda verso ponente (helyesen : mezzodi), dove gli è il castello, veniva a restare più picciolo assai che quello che fusse posto sopra quella verso levante (helyesen : settentrione)

. Et vicino al Danubio in un luoco dove che a caso quel fiume fa un poco di giro, in modo che dalla parte di levante tocca