Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173

Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken. A következőkben nem Boldog Margitot ábrázoló képekről lesz szó, akinél az attribútumnak majdnem azt mondhatnánk szinte egy része Buda vagy Pest. Heinrich Detzel, a szentek ikonográfiáinak kiváló ismerője azt mondja, hogy Boldog Margitot dominikánus ruhában, koronával a fején, liliommal, könyvvel a kezében szokták ábrázolni,

1

) mégis magyarországi képein a Detzel által felsorolt jelvényein kívül legtöbbször azzal jelzik kilétét, hogy sematikusan szigetet is festenek a képre, amely az egykori Nyulak szigete akar lenni. így látjuk Boldog Margitot a kezünk ügyében levő multszázadbeli ájtatoskodó könyvből előkerült könyörgésen is, melyet Zeller nevezetű pozsonyi grafikus készített és hozott forgalomba özön mennyiségben. Ezen, a Fővárosi Könyvtár tulajdonát képező, sárga selyemre nyomtatott képecskén a szende Szűz szigeten áll. A magyar királylány apácaruhába van öltözve, melyet csillagos köpeny takar, jobbkezében kereszt s lábánál hercegi korona. A háttérben a budai vár húzódik természetesen sablonosán, minden topográfiai hűség nélkül, mint ahogy a sziget is csak úgy képzeletből készült. Nem az ilyenszerű sablonosán rajzolt, vagy festett pest-budai látképeket gyűjtöttük össze, hanem azokat a festményeket, illetve szentképes ábrázolásokat, amelyeken valamely oknál fogva a mai fővárost, vagy annak egy részét ábrázolta alkotójuk. Régi szokás egy-egy várost vallásos vonatkozású képre festeni. Talán a legrégibb példaja az a Santa Pudenzianabeli IV. századvégi mozaik, amelyen Róma lakóházait, fürdőépületet és valami bazilikát rakott ki apró márványkockákból a mozaikos mester. Ezek előtt az antik épületek előtt Krisztus ül trónusán, kezében könyvvel, körülötte az apostolok. A középkorban különösen nagyon divatos az olyan vallásos képek festése, amelyen ugyan a vallásos tárgy a fontos, de valami város is van rajta. Nagyon valószínű, hogy Pest és Buda is többször szerepelt egy-egy szentképen. Hogy ezek milyenek lehettek, arról fogalmat nyujt a Gerevich Tibor által felfedezett, a győri szeminárium tulajdonát képező Perényi-féle legrégibb budai látkép.

2

) Ezen a kálváriát ábrázoló színezett rézmetszeten a hátteret miniálták, és pedig a tájképi rész a budai várat mutatja. Talán még élénkebben magunk elé képzelhetjük ezeket az eltűnt képeket, ha az ugyanilyen jellegű bécsiekre gondolunk, így például arra, amely a St.