Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
KEI+ENFÖIyD (TABÁN) HEI<YE ÉS NEVE 53 mert akkor már régen csak az jelentette Kelenföldet. Abban azonban tévedett, hogy akár Kézai, akár a Thttróczi által felhozott átkelési helyet, Pest egykori révhelyét, Kispestet, azaz Kelenföld helységét is ide helyezte át. 96 ) Nemkevésbbé érdekes Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról, melyben ezt a későbbi kelenföldi részt különböző alakban írja le : campus Kelemen fedw, Kelemenfelde, Kelewen felde. 97 ) Hogy miképen jutott ezen általa gyakran használt hibás elnevezésekhez, nem tudjuk. Az utóbbi példák azonban világosan mutatják, hogy a koronauradalmi terület fennmaradt Kelenföld elnevezése ejtette tévedésbe a XIX. sz. történeti helymagyarázóit. Amíg a nemzeti föllendülés korában csak a Gellérthegy sziklái és a Dunapart között végighúzódó keskeny házsort kezdték Kelenföld sorának nevezni, 98 ) addig 1847-ben Döbrentei Gábor javaslatára Buda város tanácsának közgyűlésén az adatok téves értelmezése alapján most már hivatalosan is a Gellérthegy déli lábánál elterülő síkságot és nem az eredeti település helyét nevezték el Kelenföldnek. 99 ) Döbrentei indítványának mentségül szolgálhat, — bár hivatkozása Thuróczi krónikájára történt — hogy a múltra visszatekintő kapcsolatok teljes megszűnése miatt, melynek okai a hosszú török elnyomatásban keresendők, épen úgy mint egykor Verancsics, a későbbi állapotokkal beállott változásokat vette figyelembe. A kelenföldi, illetőleg a mai tabáni területnek még egyéb korai elnevezését is ismerjük. így találkozunk az Alhévíz megjelöléssel, megkülönböztetésül a Felhévíz (Császárfürdő környéke) forrásvidékétől. 100 ) De használták a Szent Gellért helység, vagy városrész (külváros) elnevezést is, az itt állott korai XII. sz.-i híres temploma után, mely a vértanúhalált halt püspök emlékére épült. 101 ) A közelmúltban Katona István foglalkozott Kelenföld nevének eredetével s e kérdésben új irányt jelölt meg a kutatás számára. 102 ) A magyarországi kelta szavak emlékeit keresve, Kelenföld nevében a Cylin = mészégető kemencét jelentő kelta szó maradványát véli felismerni, amint a Pest és Ofen szavaknak is ugyanezen értelmezés felelne meg. Egy bizonyos, hogy kelták laktak itten s Aquincum is valószínűleg kelta elnevezésnek köszönheti nevét, 103 ) amint végelemzésében talán a Duna neve is kelta eredetű 104 ), de a módosított Kelen névnek a kelta Cylin szóból való származtatását egyelőre mégis csak kísérletnek tartjuk. Az eddig még kellőképen be nem bizonyított kérdés helyességének eldöntésében a nyelvtudomány hozzászólását várjuk s reméljük, hogy ez a történetileg és egykor kultúrában is annyira fontos hely nemsokára nevével is tiszta fényt fog vetni múltjára. Ez kívánatos volna már azért is, mert eddig szinte hagyományszerűen a németség itteni megjelenésétől tették függővé Kelenföld nevének keletkezését. A hosszú török uralom alatt természetesen Kelenföld is elvesztette nevét s e budai városrészt a maguk nyelvén nevezték el. Általánosan és teljesen beidegződve a mai Tabán elnevezést, mely törökül talpat, a hegy lábát jelenti, török eredetűnek tulajdonítják. 105 ) Annál érthetetlenebb azonban, hogy ennek az elnevezésnek legalább ilyen formában a török leírásokban semmi nyoma sem található s legkorábban is csak 1694-ben bukkanik fel először, még pedig egészen rendkívüli módon mint önálló keltező
