Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58

46 RÉVHElyYI ELEMÉR fogadhatunk el, hogy valószínűleg itt is juthattak át kisebb csoportok, portyázó csapatok, mert egy hadsereg átkelése — hol a gyorsaságnak és a meglepetésszerű rajtaütésnek döntő szerepe van, — alig tehető csak egy pontra. De a meglehetősen kiszélesedett átkelési hadműveletnek stratégiailag legfontosabb szakasza épen természetadta előnyeinél fogva csakis a mai tabáni partvidék lehetett. Kelenföld és Magyar-Rév szerintünk egyazon helyet jelenti, melynek később a pesti rév felelt meg s nem lehetetlen, hogy úgy az egyik, mint a másik elnevezés régi reminiscenciák felújítása volt a hazaszeretet érzésének, a nemzeti büszkeség tudatos fenntartására, megerősítésére. Talán a teljes feledésből kellett a neveket megmenteni épen az erősbödő idegenekkel szemben, kik a történeti előzményekkel, a mondai összefüggésekkel nem kerültek sem lelki, sem faji közösségbe. De míg a kelenföldi terület nevének eredetét még ma is titokzatos homály veszi körül, addig az átkelés egykori helyének emlékét és nevét megőrizte számunkra Anonymus. A Magyar-rév elnevezés a Névtelen korában hihetőleg már kiveszőben volt, mert a kiemelkedő személyek és események után elnevezett helyneveknél szokásos quod dicitur, quod nunc vocatur, a die illo usque nunc nuncupatur megjegyzést itt elhagyta s csak annyit említ, hogy az átkelő hét vezér után a helyet portum Moger nominaverunt, ami érthető is, miután a XII. században már csak Pesti révről beszéltek, — amint azt Kézai használta — sőt ő maga is egy későbbi fejezetben Pestet írt, A kegyeletes visszaemlékezés azt a meggyőződést váltja ki belőlünk, hogy Megyer helyett e több megbecsülést érdemlő területre, a régi Kelenföldre (a mai Tabánra) kell helyeznünk a honfoglaló magyarság dunai átkelését. E gyönyörű fekvésű völgy, a lankásan aláereszkedő erdős hegyoldalak csapásai csalogatták és vezethették beljebb egykor őseinket a budai hegy koszorútól védett Pannónia termékeny vidékeire. Innen e nagy időket látott partokról indult meg Árpád győzedelmes dunántúli hadjárata, itt szenvedett vértanú halált Szt. Gellért és itt dúlt valamikor leghevesebben a várat védő törökök elleni ostrom. Dicsőség és szenvedés, hit és hitetlenség, virágzó élet és pusztulás, gyógyulás és halál, szépség, művészi emlékek és szennyes viskók váltották fel egymást több mint ezer éven át e vérrel szentelt helyen, mely minden időben valóságos seismograph ja volt az országos eseményeknek. II. Talán alig van város hazánkban, melynek annyira változatos, de egyben annyira bonyolult lenne elnevezésének eredete és története, mint épen Budapesté. Már tekintélyes irodalmat lehetne összeállítani a főváros, valamint az egyes városrészek nevének nyelvtudományi és történelmi magyarázataiból. Mégis sok olyan megoldatlan probléma vár még megoldásra, mint a mai Tabán, illetőleg Kelenföld kérdése is, melynek bonyolultságát, eredeti földrajzi helyének megváltoztatásával a múlt században hivatalos rendelettel tettek még zavarosabbá. Már fentebb is említettük, hogy a magyar jelentésű és keletkezésű Kelenföld neve egy 1291-ben kibocsátott