Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
KKUBNFÖIyD (TABÁN) HEIyYE ÉS NEVE 43 kori Aquincumhoz tartozó ú. n. polgárvárosi részen, a mai Papföldön keresztül s csak annak elfoglalása után juthattak volna az erős falakkal körülvett Attila városába, a mai Óbuda helyére. Ez a terület pedig, mely az egykori Aquincum megerősített táborhelyét és a katonavárost foglalta magában, Árpádék táborozási helyével épen szemben feküdt, ott, ahol az elhagyatott burgus, egy ugyancsak a rómaiak idejében épült hídfőnek nevezhető őrtorony állott. 39 ) Az őrtorony mely egyik erődje volt Contraaquincumnak, valószínűleg még a római uralom hanyatlása után el is pusztult a híddal együtt, mert különben itt kelhettek volna át legkényelmesebben őseink. De innen megkezdeni az átkelést — bár a Duna itt jóval keskenyebb, mint Megyernél, — a szemben fekvő, mai hajógyári sziget megerősített falai és az ottani part keskenysége miatt nem volt észszerű. Ezért a part mentén haladva jóval délebbre vonultak s a legrövidebb szakasz környékén keltek át. Ezáltal a Csepelszigetén hátrahagyott hozzátartozóikkal jobban megtarthatták az érintkezést, s olyan helyen érhettek partot, ahol elég széles térség állott rendelkezésükre a torlódás elkerülésére, így juthattak a Császárfürdő hévvizeihez, ahol rendbeszedhették csapataikat s ahonnan már egyenes út vezetett az erősség kapujához. Lehetséges, hogy az Anonymus által használt »ad aquas calidas superiores« kifejezésnek szigorúan vett comparativus nyelvtani alakja a történetírók egy részét arra késztette, hogy a távolabb eső Római-fürdőt jelöljék meg Felhévíz helyett ; alapul véve a Névtelen I. fejezetét, ahol írója Attila városának fekvését határozottan a mai Császár- és Lukácsfürdők környéke fölött északra, azaz a mai Óbuda helyére teszi, (iuxta Danubium supra calidas aquas). Minthogy ugyanazon hely ismételt megemlítéséről van szó, azt hisszük, a XII. század fordulóján élt író kifejezéseiben nem szükséges ennyire megkülönböztetett nyelvtani finomságot keresnünk csak azért, hogy abból messzebbmenő következtetéssel más értelmezést kaphassunk. Hiszen a super (supra) és superior szavakat még a fontosabb helymeghatározásokat megkívánó oklevelekben is a legnagyobb szabadsággal alkalmazták. így az egyszerűen »calidae aquae«nak írt hévvízeket Buda bármelyik forrásvidékének megjelölésére, tehát még Alhévízre, a mai Tabán területének megjelölésére is használták. A »super calidas aquas« mindenkor Felhévizet, a mai Császár-fürdő környékét, míg az »ad aquas calidas superiores« helymeghatározás egyformán vonatkozhatott Felhévízre és a Szent János lovagok szentléleki kórházának, a mai Római-fürdő forrására. Anonymus tehát, mint Gestájának I. fejezetében, úgy a XLVI.-ban is egyformán Felhévizet érthetett, amelyet csakis délfelől lehetett úgy megközelíteni, hogy az út további folytatása Óbudára, Attila városába vezessen. Anonymus elbeszélése tehát egész világosan a helynevek meglehetős csoportosításával és az eseményeknek úgyszólván történeti hűségével a pesti révre vonatkozik, amint Kézai 40 ) határozottan meg is nevezi az átkelés helyét, a pesti révhelyet. Egy fennmaradt hagyomány felhasználásával ezt a pesti révhelyet nevezhette Anonymus is a honfoglalásnak, a magyar nemzet e minden bizonnyal egyik legfontosabb hadi tényének kiemelésére Magyar-Révnek, amint megőrizte egy másik néppel kapcsolatosan a GörögRév elnevezést, a Tiszának azon helyéről, hol az Árpádtól megvert és