Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
38 RÉVHEI,YI ELEMÉR régi Gesta és a szétszórt, megtévesztő, sokszor rosszindulatú vértelen, száraz külföldi forrásanyag. 12 ) A hún krónika, bár általában felhasznált forrásainak szövegét követi, mégis egyéni felfogású és színes beállítású alkotás a magyarok első bejöveteléről, amint természetesnek látszó és meggyőző Thuróczi számára a néphagyományból vett hozzáfűzés. Az átkeléssel kapcsolatban elsősorban mindketten abban tévedtek, hogy a csak lazán összefüggő hagyományokat nem helyezték megfelelő időbe. De az ő felfogásuk szempontjából ez a tévedés nem is volt annyira szembetűnő, mert a magyarság őstörténete iránt érzett túlfűtött lelkesedésükben a közös származás tudatát, a testvéri kapcsolatok megerősítését és Attila héroszi alakján át a hatalmas hún nép utódainak, a magyarság nagyságának dicsőítését tűzték ki főcélul. Thuróczi Kelenföldje azonban semmiesetre sem egy szójáték kedvéért alkalmazott betoldás és kitalálás, amint azt Bleyer állította, 13 ) mert az elnevezés több mint egy századdal Thuróczi előtt megtalálható már a Bécsi Képes Krónikában is Szent Gellért vértanuságának leírásában, melyben a mai Gellérthegy mint Kelen-hegy, vagyis Kelenfeld (Kelenföld) hegye néven említtetik. (Bt everterunt currum eius in ripam Danubii, ibique abstracto eo de curru eius, in biga positum, de Monte Kelenfeld submiserunt). 14 ) S így vette át egy pár évvel későbben Mügéin is krónikájában, akinél pedig ez annál feltűnőbb, mert mint német író, a magyar helyneveket általában erős torzítással adta vissza. (Kelenveid) 15 ) De ha tovább megyünk a kutatásban, Kelenföld nevét legkorábban egy 1291-ben kibocsátott oklevélben találjuk meg 16 ) (Jerney J. egy 1277-ben keltezettet is említ) 17 ami arra enged következtetni, hogy az itteni kispesti révész lakosság megnövekedve a tatárjárástól elpusztult Pest (Pest maior) megmenekült magyarjaival a Kis-Pest megjelölés helyett a XIII. sz. közepétől már jobban a valószínűleg korábban is ismert magyar hangzású és jelentésű Kelenföld elnevezést kezdte használni. Az idegenek azonban megmaradhattak, de már szórványosabban egy csak általuk használt s az oklevelek tanúsága szerint szintén régebbi kifejezés, a Creynfeld helynév mellett. Kis-Pest neve ugyan még a XIV. sz. közepén sem veszett ki teljesen okleveleink szövegéből, s a csak már ritkán felbukkanó Creynfeld elnevezéssel körülbelül egyidőben tűnik el, amiből az itteni magyarság megerősödésére következtethetünk. De az önálló jelentésű magyar elnevezés mind gyakoribb használata más részről viszont bizonyos függetlenítést, szakadást sejtet a Nagyvagy Régi-Pesttől. Ezt a szándékot a XIII. sz. közepének lakossága könnyen meg is valósíthatta volna, mert a tatárok visszatérésétől való félelem miatt még sokáig nem gondolhattak a romokban heverő Pest helyreállítására, s ezért fáradoztak inkább Buda-vára felépítésén. A szerencsésebb helyzetű Kelenföld, melyet a sárga veszedelem viharai jobban megkíméltek, a révhely testvérpartjának teljes pusztulása s a katasztrófát követő idők bizonytalansága most alkalmassá is tették az önálló fejlődésre. De az ugyanekkor megkezdett Buda vára felépítésének gyors iramát, melyet védelmi célkitűzése miatt maga a király szorgalmazott legerősebben, nem tudta átvenni, s alig tette meg az első lépést az önállóság felé — a XIV. sz.-ban külön községnek is nevezték (Villa Kelenföld) 18 ) — máris beleolvadt egy új és nagyobb közösségbe, Buda városába. Pedig e terület mint a budai
