Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Nagy Lajos: Tabán a régészeti ásatások világában : előzetes jelentés az 1934-1935. évi ásatásokról 18-29

TABÁN A RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK VILÁGÁBAN 25 s így kiegészítésük nem ütközik nehézségbe. Az 1. szövegképünk 1., 3., 5., 6., 7. számú darabjait FRIGERIDUS V(ir) P(erfectissimus) DUX AP (paratu?) L(uci) LUPI-ra kell kiegészítenünk, a 2. számú a szöveg részét adja, a 4. számú pedig a DUX töredéknek változata. 20 ) Frigeridus élete Ammianus Marcellinus történetíró művéből tisztán áll előttünk. Tudjuk, hogy ő volt az, aki Marcellinust leváltja 374-ben s a pannóniai csapatokat 377-ben elvezette Moesiába s 378. augusztus 9-én Adrianopolisnál el is véreztek a császárral együtt. 21 ) Bz az időpont adja meg a terminus ante quem-et. Erődünk római élete ezek után csak pár évre tehető. A birodalom utolsó nagy katona-császára a pannóniai származású I. Valentinianus (364—375) úgy a Rajna, mint a Duna vonalát új erődökkel erősítette meg. Ekkor épül újra a pannóniai Duna-menti limes is. A Tabán ezen fontos, révátkelő helyét sem hagyhatták védtelenül. Szemben az Eskü­téren állott már 294. óta a Diocletianus alatt emelt nagy castellum a barbárok földjén, in barbarico. A tabáni ásatás alkalmával egy korábbi erődítés nyoma nem került elő. Brre szükség sem lehetett. A gellérthegyi kelta erődítmény, melyet bizonyára nem hagytak hivatalos, megszálló katonai erősség nélkül, ellátta a környék védelmét. A IV. század vérzivataros idejében a Valentinianus által elgondolt erődláncsor megteremtésekor, — ezt a helyet is várnával kellett ellátni. Közvetlen kapcsolatba került az Bskü-téri eddig még névtelen nagy várral s a rév átkelés biztosítója lett. Ugyanekkor azonban a keltaság utolsó barbár telepét el kellett környékéről tüntetni s a helyet bevonni a hadi zónába. Bz azonban nem volt elegendő. A révátkelő mint már említettük csak az Ördög-árok felett történhetett s ez magyarázza meg őrtornyunk elhelyezését is. Tabán római erődítése, katonai biztosítása nem állhatott elszigetel­ten. A Gellérthegy jelentősége nem veszhetett el, de tőle délre, ha már északon volt egy őrhely, ott sem maradhatott el. Mikor a fővárosi Szent Gellért-gyógyfürdőt építették, nagy falakat találtak, melyekbe másodlagos felhasználásban római nagy faragott és feliratos kövek voltak befalazva, akárcsak az Erzsébet-híd pesti pillérének építésekor talált toronyban. 22 ) Itt állott a budai oldalon a Gellérthegy déli lábánál az a második erősség, mely a tabáni társával egyetemben a pesti hídfő-erődöt két irányban biz­tosítani volt hivatva. Bz az utolsó történeti adat, mely a rómaiak korába nyúlna vissza. Pusztulásuk nem ismeretes. De hogy jelentős szerepük maradt továbbra is, az el nem vitatható. A népvándorlás korából emlék nem ismeretes. A tabáni ásatásoknál ép úgy hiányzott a népvándorláskori anyag, akárcsak az Bskü­téri ásatásoknál. Tudjuk azonban, hogy a Kr. u. VII. századtól kezdve az itt megfordulható népeknek jellegzetes kultúrájuk nem volt, a szláv­ságnak hagyatékát is csak a 10. századtól követhetjük nyomon. A pesti vár fennmaradása mint állandó révátkelő hely azonban azt is feltételezi,, hogy a budai oldal sem maradhatott továbbélés, kultúrfolytonosság nélkül. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom