Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Nagy Lajos: Tabán a régészeti ásatások világában : előzetes jelentés az 1934-1935. évi ásatásokról 18-29
TABÁN A RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK VILÁGÁBAN 21 legnagyobb számmal a bronzkor van képviselve. Biso helyen áll a harangalakú edények kultúrája. A legjellegzetesebb teljes edényt a 85. gödör fenekén, hamu rétegből szedtük fel. Szórványosan olyan cserepeket is találtunk, melyeken a díszítések mészberakással voltak kitöltve. A legjellegzetesebb darabot hozza Tompa IV. t. 7. sz. alatt. Ezek vezetnek át a bronzkor II. periódusába s ahhoz a kultúrához tartoznak, melyet korábbi tömeges előfordulásuk alapján Sarvas-Vucedol-inak neveztek el. A baranyamegyei Zók község után, ahol ez a kerámia hazánk területén legjellegzetesebben fordul elő, helyesebb a zóki kultúra elnevezés. A bronzkor III. periódusa ásatásunk alkalmával nem került elő, de hogy vidékünk ekkor is lakott volt, azt a Gellérthegy déli lejtőjén a vízmüvek építésekor (1904) előkerült kerámia is mutatta, (v. ö. XII. t. 1.) A kora-vaskori (hallstatti) kultúra jelenléte, közel egymás melletti lakógödrök anyagából került elő (21, 23, 27. putrik). Amint a Tompa által közölt képről kitűnik, (VI. t. 1—5.) ezek ezen kultúra legrégibb szakából valók. A szórványos leletek is amellett szólnak, hogy ez a kultúra erősen van képviselve és fejlődési fázisok nélkül olvad fel a L,a Tène kultúra utolsó szakának hordozói által képviselt, szinte európai, nemzetközivé vált kultúrjavak nyomása következtében. * * * Legszebben volt képviselve ásatásunk területén a La Tene-kultúra utolsó szakasza, mely már részben átmegy a római uralom idejébe. A L a Tene-kultúra korábbi szakaszai feltűnően nem szerepelnek, a kora-vaskori (hallstatti) emlékek után egyenesen az utolsó korszak következik. A kultúra hordozói részben veremlakásban, részben tűzhelyeken hagyták hátra emlékeiket. Egy-egy verem zárt anyaga olyan állapotban maradt meg, hogy a La Tène utolsó korának kerámiáját a tabáni leletek alapján ismerhetjük meg legalaposabban. Egymás mellett szerepelnek a legváltozatosabb anyagú, formájú és díszítésű edények. A nagyszámú La Tène-kori gödrök anyaga (itt a szórványos leleteket nem vettük fel kiindulási pontul) alig mutat fel jellegzetes eltérést. Ennek bizonyítására két ily zárt leletet mutatunk be, mint vezérleletet (VIII. tábla), de az elég nagyszámú (kb. 30) más zárt leletet tartalmazó gödrök is ugyanezt a jelleget viselik magukon. Hozzá kell tennünk azonban azt is, hogy mindenikben akad oly darab is, mely az egyes edénytípusok tipológiai fejlődésének megállapításánál tekintetbe veendő. A késő La Tène jellegzetes formái mellett a tabáni anyagban a hallstatti formák még részben továbbéltek s ez adja meg egyik jellegzetességét és talán magyarázatát, hogy itt a korai vaskorszakot, mely hosszú életű volt, egyenesen e késő kultúra váltja fel. Erre jellegzetes a X. tábla 1. számú képünk kis edénytöredéke, a fül felett kiálló gombszerű dísszel, mely több példányban fordul elő. Magyarországon eddig a tabáni késő La Tène kerámia a legtökéletesebb, nemcsak számra, hanem teljesség szempontjából is. Ezentúl a tabáni telep anyaga áll a Közép-Duna-vidéki kelta kultúrában a vezetőhelyen. Le kell
