Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Nagy Lajos: Tabán a régészeti ásatások világában : előzetes jelentés az 1934-1935. évi ásatásokról 18-29

20 NAGY LAJOS dôleg voltak kimutathatók. Egy-két vörös-márvány sírkő felirata is bizonyítja ezen helyeknek a szerb egyház temetőjéhez való tartozását. Az 1935. évi ásatás, bár nagy területet ölelt fel, mégis hagyott tisztázatlan részleteket. Azok a régészeti megállapítások, melyeket röviden, beszámolóként közlünk, így csak a teljesen felkutatott területekre érvényes, de nem zárják ki, hogy a most kapott kép az újabb -kutatások után még teljesebb lesz. Településtörténetileg így a pesti középkori városalapítással együtt haladó jobbparti városrész, a parvum vagy minor Pest helyét is pontosan megállapíthatjuk. A középkori topographia új kutatóinak feltételezett megállapításai, így elsősorban a Szent Gellért-legendában történetileg is hitelesnek elfogadható Capella beatae Virginis helyét illetőleg ásatásaink pozitív nyomokat nem hoztak napfényre. Három hely átkutatása fogja véglegesen tisztázni eredeti helyét. így a tabáni plébániatemplom északnyugati környékének átkutatása

4

), a volt török mecset még évtizedekig álló tornyának helyén.

5

) A szerb templom és a tőle keletre eső rész a Döbrentei-térrel további fontos adatokat szolgáltathat s az új pesti révnek itt kell keresnünk a kiépített területét. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a Rudasfürdőnél 1931 -ben végzett kertészeti munkálatok alkalmával szintén kerültek elő középkori falak s hoztunk be fekete anyagú, széles peremű keresztbélyeges edénytöredékeket is. A Szent Imre-fürdő (volt Rác-fürdő) helye és környéke is további kutatásokat kívánna s hogy ez a rész az Árpádkor folyamán nagyobb épületekkel (templomot mondani egyelőre alap nélküli volna) rendelkezett, azt a tabáni házak bontásainál előkerült oszlopfejek s más emlékek is mutatták, melyek a rozoga házak kapui előtt kerékvető kövekül voltak alkalmazva.

6

) Nem mondhatjuk ezek után, hogy az 1935. évi ásatások teljesen tisztázták Tabán s vele együtt parvum Pest topographiáját és teljes régészeti hagyatékát. * * * Az 1935. évi ásatás fővárosunk területén megmutatta, hogy a KözépDuna vonalának ezen szakasza a legjelentősebb őskori települések bázisa volt. Nagy Géza után, aki először foglalta össze Budapest őskori emlékeit,

7

) oly sok emlék került elő, hogy éppen a jelen kötetben Tompa Ferenc tollából már nemcsak őskori leletstatisztikát, hanem nagyvonalú, átfogó őstörténetet is kaphattunk. Az őskori település első nyoma a késői kőkor (neolith) virágidejéből származik s ahhoz a kultúrához tartozik, melyet a vonaldíszes kerámia fiatalabb szakaszának nevezünk. Tompa Ferenc képben hozza (II. 4—8.) ezeket a cserepeket, melyek mint zárt lelet lakógödrökből kerültek ki (térképünkön 59. sz.). A badeni kultúra jelenti a neolith-kor végét, mely Tabánban is szép számmal van képviselve. (66. tűzgödör.) Hillebrand Jenő szerint a rézkor végéről származik az a kuporodott csontvázsír, melynek mellékleteit VII. t. 2. sz. alatt mutatjuk be (térképünkön 26. sz.).